2010. június 2. | Joss Beaumont
Ami azt illeti, nagy öröm, hogy manapság a magyar underground legalább annyira megmozgatja az embereket, mint annak idején az „ánti időkben”, mikor is egymást érték a Kontroll Csoport, URH, A.E. Bizottság és más, ez idő tájt már klasszikusnak számító koncertek. Mára a kultikus bandák sora átformálódott ugyan, de ha mondjuk egy Európa Kiadó lép fel valahol, az nagy tömegeket vonz, a mai napig. Ez történt a Gödör Klubban is méghozzá május 28-án, 29-én és 30-án. Totál teltház volt mind a három napon, ami tulajdonképpen nem is csoda...
Valami mindig megmozdul ebben a városban, ha az Európa Kiadó összeáll. Jellemző volt, amikor néhány éve, hazatért amerikai kiruccanásából a zenekar frontembere Menyhárt Jenő, előbb csak néhány koncertet terveztek be az A38-on, aztán kéthét folyamatos koncertezés lett belőle. A hétvégi (május 28-29-30) koncerteken is így történt. Előbb két koncert volt betervezve, de annyira nagy volt az érdeklődés, hogy megtoldották plusz egy nappal, így aztán a pénteki és szombati totál teltházas buli után, vasárnap is gazdagodhatott a közönség, némi Kiadós élménnyel.
Mi a vasárnapi koncertet látogattuk meg, és tettük mindezt úgy, hogy hallani lehetett az előző két nap elképesztő sikeréről. Nagy volt az elvárás és Jenőék éltek is a bizalommal.
Az Európa Kiadó koncertjét egy kávézó-beli Balaton buli vezette fel, amit mindenki nagyon imádott. Tulajdonképpen tökéletes hangulatot csináltak, és időre be is vonzották a teltházhoz szükséges marha nagy tömeget. A régi ismerősök összekacsintottak, és joggal gondolták, ez egy jó este lesz. A Kiadó tagjai is ott bólogattak a koncert alatt, így például a Sydney-ből a bulira hazaruccanó Kiss Lacinak – basszusgitár, Európa Kiadó - is lehetősége volt dumálni a régi ismerős arcokkal. Mindenkinek volt egy-két kedves szava és ő is örült a szeretetnek.
Aztán rövid várakozás következett, majd profin, pontosan a beígért fél 10-es kezdést betartva belecsaptak a húrok közé.
Most itt le lehetne írni, hogy milyen jó volt újra élőben hallani a szinte már agyonhallgatott dalokat, és persze ez így igaz is lenne, de legérdekesebb mégis a közönség összetétele volt. A már megszokott régi, rutinos arcok mellett ugyanis feltűnt az új, roppant fiatal generáció is, akik nagyon is csinálták a hangulatot. Hatalmas buli kerekedett az estéből. Magyar Peti – dobos, Európa Kiadó – most nem volt a színpadon, csak néhány szám erejéig. Ekkor ugyanis meglepetésre vagy sem, de ő énekelte el a „Szabadíts meg” című dalt. A közönség olvadozott és a dal minden betűjét Petivel üvöltötte. Aztán kissé fáradtan, kissé bizonytalanul, de lejött a színpadról és eltűnt a backstage mélyén.
A koncert ezek után, valamiféle új lendületet is vett: a tömeg üvöltötte a dalokat és táncolt, meg táncolt és táncolt.
Aztán egyszercsak vége lett...
A visszahívás után még elhangzott a „Romolj meg!”, ami pont olyan aktuális és szívbemarkoló volt, mint mikor felcsendült annak idején az 1985-ben készült „Városbújócska” című Sós Mária által fémjelzett filmben, amint végigpásztázott a kamera, egy buli romjain. Efféle romok közt visszhangzott néhány órával később is, amint zárás előtti készülődéskor a Gödör Klub elcsendesedett. Különös este, különleges élmény. Olyan, amit még sokszor átélnénk...
Joss Beaumont