2010. február 8.

Radics Bélára emlékezünk

Február 6-án lett volna 64 éves a magyar rockzene legendás alakja Radics Béla. Egész életét Angyalföldön a “Tripolisz”-ban élte le, egy földszinti lakásban édesanyjával. 1959-ben kapta első gitárját, ‘64-ben már a Sanko Groupban játszott. 1967-ben a a Pannonia együttes, majd az Atlantisz következett. Őstehetség volt, de igazán naggyá a rengeteg gyakorlás, a megszállottság, a Hendrix és Cream-imádat tette.

68-ban alakította első saját együttesét, a SakkMatt több mint 1o.ooo ember előtt mutatkozott be az Ifjúsági Parkban, frenetikus sikerrel Feje fölé emelt gitárral, foggal gitározott, fantasztikus show-t produkált. 197o-től a Tűzkerék következett Som Lajossal, Váradi Lászlóval, Demjén Ferenccel. Nagy sikerei ellenére a hivatalos média nem foglalkozott vele, sőt ahol lehetett gáncsolták, féltek a nagy tömegeket mozgató, irány ítást nem tűrő zenésztől.

1972-ben megalakult a Taurus, amely Béla legnagyobb lehetősége volt, itt is együtt játszott a régi barát Sommal valamint Balázs Fecóval és Brunner Győzővel. A hanglemezgyári ármánykodások végén Som helyére Zorán érkezett és ez véget vetett a szépen induló karriernek.

Innét már lefelé vezetett az út, kisebb bandák, a Nevada és az Alligátor majd az új felállású Tűzkerék következett, és az önpusztító, reményt vesztett életmód, amely a csodálatos gitáros korai halálához vezetett.

Az újpesti temetőben kísérte utolsó útjára a magyar zenésztársadalom, sírján ez a felirat áll:” Itt nyugszik minden idők legnagyobb magyar gitárosa. Legyen neki könnyű a föld.