2009. július 19.

Efott-on voltunk! – Vad Fruttik

Az, hogy milyen egy zenekar szemével az EFOTT, most majd biztos mindjárt kiderül mindenki számára. A csütörtöki napról, a Vad Fruttik énekese, Likó Marcell írt nekünk. Grátiszként azt is megtudhatjuk, hogy hogyan jutnak el Bajára, mit hallgatnak a kocsiban, hogy a szarvas miért hülye állat, és hogy a Cool Head Klan gitárosa szexi. Vagy mégsem?

Az autóban az történt, hogy volt 2 söröm, amit 1 órás kivárással ittam meg –ez azt jelenti,h marha nagy önfegyelemről tettem tanúbizonyságot.

A Gyuszkó (a billentyűs) írt egy cd-t, mert a Bandi (a sofőrünk) zenegyűjteménye kezd kissé avétossá válni – hiába vannak ott a jó kis magyar nóták, meg a best of kommunizmus, azért néha kell egy kis áramszünet.

Hallgattunk Lenny Karvitz-ot. Róla azt mondta a Karesz (hangmérnök), hogy nagyon profin szólt a koncertje - elhittük, mert az autóban is így hangzott.

Volt még Wolfmother - az olyan, mint a Led Zeppelin - meg Artic Monkeys - az kapkodós angol, meg Tin Tings, ami egy koppintáshalmaz, Osasis, és Eagles of Death Metal - ha valaki kíváncsi arra, hogy mivel is csaptuk agyon az időt.

Odaértünk, meleg volt, szép idő, ahogy mondani szokás.

Épp a Magna Cum Laude játszott a Nagyszínpadon. Szépen szólt, meg minden, de számomra a zene túlságosan kereskedelmi rádió, és VIVA TV kompatibilis. A zenészek olyan arcok, hogy óriási nagy zúzást képzelnék el tőlük, ehelyett meg ilyen nejlonpop. Nem is értem. Azt hiszem, hogy ez a banda sokkal nagyobb töltést hordoz magában.

Szívem szerint grunge-t hallgattatnék velük rogyásig, és addig nem jöhetnének ki a stúdióból, amíg fel nem rántanak, valami hasonló hangzású lemezt.

Rájöttem arra is, hogy a Gergő (a gitárosunk), és a Magna gitárosa ugyanaz az ember.

Hah, aztán megláttuk Őt.

Cool Head Klan, és a Gömbember.

Akinek bejött a Taxidermia mindenképp nézze meg őket élőben - megdöbbentő látvány - tényleg.

Nekünk is koncertezni kellett.

Biztos jól zenéltünk, mert tele volt a sátor, bár egyszer beleborítottam a söröm a pedáljaimba, és kissé feszültek voltunk az akusztikai körülmények miatt, de remélem, hogy ez nem látszott rajtunk – ezt főként azzal kompenzáltam, hogy a basszus hangfalakon ugráltam a személyzet nagy örömére.

Egyszer akadt csak el a lélegzetem, amikor lenyeltem egy szotyit egészben.

Mivel mi is zenéltünk, a PASO-ról lemaradtam. Krsa nem nagyon ismert rám a koncert után, mert kivételesen józan voltam, és így még sohasem találkoztunk.

Zagarék aranyosak voltak, adtak szendvicset, amit ezúton is köszönünk.

Velük egy időben játszott a Quimby. Livius nagyon energikus volt, szépen csinálta a sót, a többiek fáradtnak tűntek - emellett csak azt tudnám leírni, amit több ezren leírtak már előttem - nem lenne nagy újdonság, aki meg ebből a cikkből szeretne megismerkedni velük, az elbaszta...

Belenéztem még az Aurórába, meg a kareokéba, de addigra már elfáradt az agyam.

Összességében szép, volt jó volt, egyetlen probléma talán, hogy 2-szer akkora lett a helyszín, mint az ideális.

Hazafelé láttunk jó sok szarvast. Azok mekkora böszme állatok. Nem hiszem el, hogy mondjuk 20 éve ott élnek az autóút mellett, és még mindig fingjuk sincs a kocsikról, csak néznek azzal a nagy fejükkel.

Ennyi...

Likó Marcell

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

Remarques

karl boro	2009. júl.. 20.  07:14	1
rulezzzzzz!

Teljes fórum