2008. július 26. | Komár Sabrina

Még a hülye is tudja...

Zion Train - Zöld Pardon, 2008. július 24. | Borongós, esős idő volt tegnap este, zuhogott mikor elindultam a munkahelyemről a Zöld Pardonba, de ez sem szeghette kedvem, hogy megnézzem magamnak a brit dub színtér legismertebb bandáját, a Zion Traint. Hogy őszinte legyek, korábban nem sokat tudtam róluk.

Jó-jó, azt mondjuk tudtam (szerintem még a hülye is tudja), hogy a Zion Train egy Bob Marley klasszikus, így gondoltam (és teszem hozzá, majdnem helyesen is gondoltam), hogy a magukat e szám után elnevező formáció akkor nem is nagyon játszhat mást, mint reggaet. De azért pontosítsunk csak: ők dubot játszanak. Hála a 21. századnak és az internetnek, megtudtam, hogy a dub a reggea műfajából fejlődött ki az 1960-as évek végén, és maga a dub egy már létező zeneszámból készül úgy, hogy kihagyják az énekhangokat és hozzáadnak egy kis extra visszhangot, valamint egy-egy szót az eredeti dalszövegből. Szóval hivatalosan ez a dub.

A koncerthez visszatérve, mi este 8 körül értünk ZP-hez, az eső már elállt, de alig lézengett még ott egy-két fiatal. Zion Train-ék már javában hangoltak, és akkor hirtelen, mint valami varázsütésre, egyre több raszta és nem raszta lány és fiú keveredett elő a semmiből, míg nem koncertkezdésre már egy családiasnak mondható kis tömeg gyűlt össze a színpad előtt. Nem tudom, a jelenlevők mekkora része ismerte már korábban is a csapatot, de szinte mindenki felvette a Zion Train által diktált ritmust, és velük együtt tombolt. A srácok a színpadon mindent beleadtak, és igazán pozitív, az összes búnkat feledtető hangulatú produkciót nyújtottak, így annak, aki nem mozgott a zenéjükre, csak egyet tanácsolhatok: keresse fel sürgősen fül-orr-gégész szakorvosát, mert nagy baj lehet a hallásával.

Komár Sabrina