3422 artistes 12339 MP3 á télécharger
Catégories
Hirdetés
Koncertbeszámoló

2008. május 9. | Fodor Csaba

Furcsa és kicsit perverz szerepcsere

Copyright:

Mi történik mikor az előzenekar túl magasra teszi a lécet, és az utánuk következő nem tudja átugrani? Szerda este (május 7) kiderült az A38-on, egy stílus- és ritmuskavalkáddal teli, fergeteges Anselmo Crew koncert után la Kinky Beat következett és monoton mulatósba fulladt, a közönség mégis élvezte. De hogy keveredett ide a Torrente?

Fél kilenckor pontosan kezdett laza, reggaes dallamaival az Anselmo Crew. Tömegeknek még nyoma sem volt, maximum harminc ember figyelte a színpadot biztonságos távolságból, mintha bemondták volna, hogy „kérjük hagyják el a biztonsági sávot”. Ennek ellenére a zenekar tagjai már ekkor fergeteges táncba kezdtek, és a szám végén bedurvítottak, a torzított gitárral jelezték, hogy itt nem lehet csak úgy ácsorogni. A közönség bátrabb tagjainak már meg is mozgatta végtagjait a remek zene, Árkosi Szabolcs (énekes) unszolására, és a Maria című szám latinos-jazzes ritmusaira többen közelebb merészkedtek a színpadhoz. Az előkerült sazzal (saz=török pengetős hangszer) és a török nyelven énekelt számmal egy kellemes keleti utazásra invitált bennünket a zenekar, majd a „slágerlisták alapján” a My Town következett, melyre az egyre növekvő közönség rá is zendített. Nem lehet elmenni a tény mellett, hogy a számok jobban, teltebben szóltak a lemeznél és a hatalmas beleélés, amivel előadták zenéjüket és önmagukat - még a kis közönségnek is – óriásit dobott a produkción.

A Zanzibárról - kedvenc városuk, ahol még egyikük sem járt – írt szám (7/8-ban indított!) dobszólója alatt kapott egy ciginyi pihenőt a gitárszekció, majd visszatérésük után, ha lehetetett még jobban megőrjíteni a közönséget, hát akkor az El Boga-val sikerült, melyre már mindenki elől táncolt, néhányan cha-cha-chába kezdtek, de a koncertterem még mindig – erős túlzással is - csak félig volt. Aki lemaradt sajnálhatja, pedig az Anselmo Crew sokkal nagyobb figyelmet érdemelne.

Kicsit több, mint egyórás örömzenélés után „százórás” átszerelés indult a színpadon, következett a barcelonai La Kinky Beat (perverz ritmus). A pakolászás közben Willy Fuego, gitáros rájátszott az unaloműzőnek berakott számokra, hol bluesosan, hol kicsit punkosan, de az biztos, hogy a hallása megvan a zenéhez. Az ember már várta, hogy kezdjenek, és folytatódjom a magyar együttes által elkezdett fergeteges pörgés. Az A38-as beharangozó alapján jónak ígérkezett a spanyol csapat: „az együttes zenéje pont olyan, mint a legendás Torrente filmek hangulata: ütős, vicces, izgalmas, tele váratlan fordulatokkal és azzal a hamisíthatatlan mediterrán ízzel, amelytől mosolyra görbül a száj és önkéntelen mozgásba lendül a láb”.  Mire elkezdtek, ha elég szellősen is, de megtelt és a gyors jungle-s, drum & basses első számuktól az este folyamán először meg is mozdult a hajó. Aztán jöttek és közösültek szépen a stílusok, a nagyérdemű hallhatott skat, reggaet, dubot, punkot de semmi extrát. A profizmus, a pontos és feszes ütemek rendben voltak (ez el is várható), a váratlan fordulatok és a mediterrán hangulat viszont teljesen elmaradt. Helyette néhány már-már tuc-tuc számba menő loopal örvendeztették meg közönségüket. DJ Rude – aki tényleg elég csúnya, körülbelül egy mulatós kocsma törzsvendége és egy gengszterrapper keverékét kell elképzelni – milliószor üdvözölte Budapestet, és a nagyobb tapsviharokat  magyarul megköszönte. Örülünk, hogy megtanulta. Mondjuk a közönség akkor is tapsolt, mikor kedves Dj-nk azt ordibálta, hogy putta madre. Legalább megvolt a Torrente filmek igazi tahó hangulata. Egyetlen valóban kiemelhető számuk az utolsó előtti Citizens volt, amit jól feldobtak a gitárfutamok, és a kongák, de ez sem lesz egy jungle-opus. Az utolsó számnál nem hazudtolta meg kinézetét Rude és igazi múlatós ütemeket csalt elő samplerből. Majd a visszataps után először csak a két dobos és a lemezlovas jöttek vissza és előadtak egy amolyan Safri Duo-s szörnyedvényt, ekkor távoztam a helyszínről, de a közönség nagy része élvezte őket is és mi más, ha nem ez a lényeg?

((Ők nem tudják mit hagytak ki, mikor úgy döntöttek, hogy Anselmo Crewt kihagyva, csak la Kinky Beatért fizetik ki a kétezer forintos belépőt.))

Fodor Csaba

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2020. február 20.

Háromszor is Unearth!

Egy éven belül már harmadszor járt nálunk 2020. február 19-én a metalcore alapbanda, ezúttal a Prong, a Dust Bolt és a Sinaro társaságában. Az A38 adott otthont a bálnak, ami már tavaly is remek helyszínnek bizonyult, hiszen a Darkast Hour-ral közösen már fullra tette a banda a bárkát. Annyit elárulhatunk mindenféle spoiler nélkül: most sem okoztak csalódást! Continuer

2020. február 6.

A téli formáját hozta a Slipknot az Arénába

Tavaly nyáron, a Volt Fesztiválon akkorát ment a kilenc maszkos őrült, amitől elhittem nekik, hogy a We Are Not Your Kind lesz az A lemez… Aztán kijött a korong, ami csalódást okozott, a Slipknot pedig visszatért hozzánk, hogy promotálja a lemezt, de ez sem ment annyira flottul. Plusz itt volt még a Behemoth is, de hát… Continuer

2020. február 4.

Telet temetett a The Biebers a Hajón!

Hatalmas, forró hangulatú, teltházas koncerttel indította 2020 második hónapját a The Biebers, hiszen minden jegy elkelt a téltemető/turnéindító koncertjükre. Puskás Petiék nem is okoztak csalódást, minden tőlük telhetőt megtettek, hogy meghálálják a rajongók bizalmát. A hangulat megalapozásáról a szintén fővárosi The Palace gondoskodott. Continuer

2020. január 21.

Évet nyitott nekünk a Fish!

Szombaton, azaz 2020. január 18-án megindult a 2020-as koncertszezon, legalábbis az ország egyik legjobb koncertbandájának, a Fish!-nek. Krisztiánék nem is sokat teketóriáztak, a Barba Negrában ismét lefektették az alapszabályt: ha házibuliról van szó, ők a legjobbak! Continuer

2019. december 4.

Budapest, are you with us? – Avagy Ghost-on jártunk

Papa Emeritus, alias Tobias Forge, december 3-án este elhozta nekünk okkult színházát a Papp László Sportarénába és mindenkit elvarázsolt a humorával és a zenéjével. Viszont el kell ismernem, hogy igaza volt azoknak, akik azt mondták, hogy zeneileg sem rossz ez az egész Ghost mizéria, de látványelemekkel és a show-val együtt minimum ötször olyan erős. Melegített a svéd Tribulation és az amerikai All The Witches. Continuer

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky