2008. április 21. | -nm-

David Byrne és Brian Eno jól kibékült
 

Újra együtt a hetvenes évek végének két hatalmas zenei koponyája, David Byrne, a Talking Heads egyik feje, és Brian Eno ambient-isten és szuperproducer, akinek köszönhetjük többek között a U2 legjobb korszakának hangzásvilágát. Az előbbi Fatboy Slim, az utóbbi a Coldplay mellett szakított időt arra, hogy majdnem harminc év szünet után újra közös felvételbe kezdjen. Az év végén megjelenő anyagból megtudjuk, benne van-e még a forradalmár a két idősödő, öreguras tempóban dolgozó művészben.

Brian Enóról, és a hetvenes évek végének hozzá köthető zenei szcénájáról bármennyit lehetne beszélni, úgyhogy csak röviden: a kopasz szintetizátoros a Roxy Music glam-együttes után szólóban folytatta, hogy feltalálja és sikerre vigye az ambient nevű művészi irányzatot. Ebből lett például a Music for Airports, vagy egy Apollo-űrprogram ihlette lassú, instrumentális (tehát ambient) album (tudjátok, ezen van az a szám, amire a Trainspottingban a főhős bemászik a vécékagylóba a morfiumkúpok után). Ekkor már producerkedett is, nem is akárhogy: gyakorlatilag bármi, amihez csak hozzáért (Talking Heads, David Bowie, Devo, U2), azonnal arannyá vált. Egyébként a mai napig gyártja ambient-albumait, és az új Coldplay fölött is bábáskodott.

David Byrne együttese, a Talking Heads a posztpunk-mozgalom jeles tagjaként jelentette meg első albumát ’77-ben, hogy utána Eno azonnal felfedezze magának és három meghatározó album erejéig együtt dolgozzon velük. Az idegesen mozgó frontemberrel később külön is készített egy albumot, ez lett a My Life in the Bush of Ghosts. Később Eno kiszállt, a Heads behódolt a nyolcvanas évek diszkópop-elvárásainak, bár azért voltak szép pillanataik (a Radio Head című számukatt például később együttesnévként aggatta magára valami kis oxfordi zenekar). Byrne azóta szólózik, nem is sikertelenül, plusz balettet és filmzenéket ír, és valami nagyon titkos projekten is dolgoznak a Balaton Soundra is várható Fatboy Slimmel. Most éppen pedig közös albumukat fejezik be Enóval. „Brian egy csomó zenét írt, amikhez kellettek szövegek, én meg ahhoz értek.” – mondja Byrne. „Hogy hogyan hangzik? Elektronikus gospel. Elég, ha ennyit mondok.”

A fent említett korszak kísérletező hangzásának elkötelezettjei nem csak az év végére várható, egyelőre cím nélküli albumnak örülhetnek, hanem – ami talán még jobban hangzik – egy közös turnénak is, amelynek „legalább negyven százaléka” a közösen írt Talking Heads-dalokból áll majd.

-nm-

Forrás: pitchforkmedia.com