2006. július 17.

Volt fesztivál élménybeszámoló

Ezúttal engedjétek meg, hogy más tollával ékeskedve egy remek koncertbeszámolóval ajándékozzak meg Benneteket, melynek szerzője Herczeg Zoltán a híres neves divatdiktátor. Az ő blogjából csentem el, utólagos beleegyezésével.

Az írás a szintén híres neves soproni VOLT felsztiválról regél, fogadjátok hát sok szeretettel:

"Nagyjából ugyanolyan volt a VOLT, mint volt eddig bármikor. Remélem, mindig ilyen is lesz a VOLT. Ez van: VOLT.

Viszont megismertem egy újabb csodálatos tehetségű zenekart, amit egyébként ismernem kellett volna, sőt névről ismertem is, csak élőben nem volt még szerencsém hozzá: a Kaltenecker Trio-t. Én hallottam már egy-két progresszív jazz zenekart eddigi pályafutásom során, de ennyire komplex, összetett, haladó, technikás, ugyanakkor kemény, ütős, energikus, bombasztikus flash-eket ilyen töménységben nem igen kaptam még az arcomba, tökéletesen leültem az hangenergiaözön hallatán a természetszerűen szétázott ülőalkalmatosságra, annyira lenyűgözött az a profi zenei és hangszeres tudás és a hihetetlen pontos összhang a zenekari tagok között, amit ezek a zsenik előadtak csuklóból ráadásul. Egy órás, hihetetlenül sűrű élményorgia legtöbbször beteg, diszharmonikus, lüktető hangokba és ritmusokba csomagolva úgy, ahogy azt kell. A dobos egy bizonyos Borlai Gergő nevezetű úriember, aki még nem hallott róla, azt sem tudja, mi az, hogy dobolás, maradjunk ennyiben. A billentyűs fiatalember maga a névadó, bizonyos Kaltenecker úr, nem vágom sajnos a keresztnevét, de úgy bűvölte a klaviatúrát, mint nemtoménmi, csak még sokkal jobban. A bőgős tag nevére nem emlékszem sajnos egyáltalán, egy a lényeg: ő is adta veszettül. Na, ezzel nyitottam pénteken egyből, mikor beléptem a fesztiválra, az első kocsma ugyanis ez volt jobbról (Pesti Est színpad) és megfogadtam, hogy ott meg is állunk, nem vagyunk már gyerekek, hogy össze-vissza bóklásszunk ész nélkül. Akkor kezdett hangolni a csapat és már erre felkaptam a fejem, hogy itt valami súlyos érvágás készülődik, megvárjuk ezt mindenképpen. Nem volt hiába, mert ez az élmény meghatározta egész voltos hangulatomat, tavaly három nap alatt nem láttam ennyi zenét egyszerre. Fenomenális, fergeteges, fantasztikus, frenetikus, felemelő fíling. Melegen ajánlom! Az est további részét nem részletezném, kiskorúak is olvassák a blogot ugyanis, legyen elég annyi, hogy fogyasztottunk és nem emlékszünk pontosan...

Másnap még a The Cult együttes vett le a lábamról tökéletesen, a tőlük megszokott lassú, erőteljes, ős rock 'n roll-t hozták brutál megszólalással, nagyon rendben voltak a klasszikusok sorra, na ettől lesz valami örök, hogy húsz-harminc évvel később is ugyanúgy süt, mint amikor megálmodták, és nem csinált belőle a média unalomig ismételt tömegszart. Ilyen a The Cult és ezért teljesen odáig vagyok és vissza, ezt élőben látni pedig maga a megtestesült boldogság, kielégülés, mennyország tetszőleges sorrendben. Készültünk még a Fun Lovin' Criminals koncertjére, de sajnos nem értünk vissza barátainkhoz a megígért mézes barackpálinkával a nagyszínpadhoz, gyakorlatilag innentől kezdve az est hátralevő részében fogyasztottunk és nem emlékszünk pontosan...

"Mindig mondtam, hogy a fogyasztói társadalom rendkívül veszélyes a gyanútlan ember egészségére..." - többször mondtam."