2007. augusztus 16.
Számomra minden évben hatalmas élmény kimenni a Szigetre, - ebbe a nagyvárosban lévő különleges hangulatú külön kis városba. Így volt ez idén is, bár kiérkezésemkor éppen kiadós zivatar áztatta meg a szigetlakókat. Azonban szemmel láthatóan itt ez egyáltalán nem zavaró körülmény, sőt. Az égi áldás hamar elállt, így a Blues Színpadhoz vettem az irányt, ugyanis kinéztem a Doors Emlékzenekar koncertjét a programból, melynek élményét szeretném most megosztani.
Sikerült a kiírt kezdés előtt kiérnem, ezért éppen láthattam, amint a Frank Zappa- és a Doors Emlékzenekar zenészei, közös beállással szerelnek be a színpadon. A Doors Emlékzenekar előtt a szintén kiváló magyar zenészekből álló Frank Zappa Emlékzenekar adott sikeres koncertet. Ezt azért is fontos megemlíteni, mert a két csapat között nagyon jó a kapcsolat, és egymás koncertjein vendégzenészekként is tiszteletüket szokták tenni. Így történt ez most is, de erről majd később.
A rend kedvéért a Doors Emlékzenekar tagjai: Menszátor Héresz Attila – énekel, Szöllős Gergely – dobol, Fóris Szilárd – billentyűs hangszereken, Kiss Gergő gitáron és Veisz Gábor – basszusgitáron játszik.
A Zappa Emlékzenekar ráadásai után – mivel a közös beállás miatt a technikával már alig kellett foglalkozni - szinte azonnal váltott a Doors Emlékzenekar a deszkákon, nem volt tulajdonképpen szünet. A közönség soraiban minden generáció képviseltette magát és egészen fiatalok is voltak és rengeteg külföldi Doors rajongó képviseltette magát! Lehet, hogy csak számomra meglepő, hogy sok a tizenéves egy 1970-es évekbeli Doors dalokat játszó zenekar koncertjén? Teljesen pozitívan értékelem, hogy érdeklik a fiatalokat a mai zene gyökerei és innen is látszik, hogy ennek az egyedülálló kultikus zenének a mai napig óriási a hatása, örökérvényűek a dalaik. Sokan maradtak a helyükön az előző fellépő után, sőt most észrevehetően a Doors kedvelők még szorosabban a kordonhoz nyomultak.
Táncoslány a Touch Me alatt
When The Music’s Overrel nyitottak, majd Gergő a gitáros, a Touch Me előadásához felkonferálta a fúvósokat a Zappa Emlékzenekarból (pozanost, trombitást és egy szaxofonost), és ismét eredeti hangzásban csendült fel a nóta!
A jelenlévő férfiak örömére, egy csinos szőke táncos lány is végig lejtette erotikus táncát, ő jelképezte a hajdanán színpadra felugráló hölgyeket (ami itt a Szigeten „szabálytalan”), miközben incselkedően körbejárta a zenészeket, majd néhány felső ruhadarabjától látványosan megvált, de végül is hagyott magán ruhát.
Vendégzenészek a színpadon
Love Me Two Times és a Moonlight Drive következtek, mely dalokhoz meglepetés vendégek jöttek, Takáts Tamás énekelt és Vojnics Attila, a Zappa Emlékzenekar vezetője kísérte a zenészkollégákat szájharmonikán.
Olyan dalokat hallhattunk ezek után, mint a Not To Touch The Earth, vagy a Hello, I Love You. Sorra jöttek a jobbnál jobb számok: a Kurt Weill – Bertold Brecht feldolgozás az Alabama Song (Whisky Bar), a Back Door Man – amelyhez ismét Vojnics Attila csatlakozott herflijével – aztán az 1971-es dübörgő L.A.Woman, Five To One.
Light My Fire és a fedetlen keblek
Aztán jött - az a dal, amely annak idején szintén megjelent kislemezen is és megalapozta az eredeti The Doors zenekar elismertségét a kor többi nagy zenekara között - a Light My Fire, melynek hatása leírhatatlan, erre nagyon beindult a közönség. Az elől álló hölgyek közül valaki egy bordó melltartót mindjárt fel is dobott a Morrisont megidéző énekes felé. Menszátor Héresz Attila egyébként nagyon jól hozta The Lizard King excentrikus karakterét, aki bizony kora egyik legnagyobb szex-szimbóluma is volt. A helyi közönség hölgytagjainak szimpátiáját láthatóan sikerült elnyernie Attilának, néhányan az elől állók közül énekes felé mutogatták bájaikat, felhúzták pólójukat. Valószínű, hogy a - sok helyen sokkoló - zene bűvöletében így akarták kifejezni imádatukat felé az extázisban lévő lányok. Az énekes egyébként a hangjával mindig az aktuális dalnak megfelelően adta elő a dalszövegeket, volt, hogy halkan énekelt, máskor felüvöltött és hihetetlen energiával tombolt a színpadon, volt, hogy egyszerűen csak egy cigarettával a kezében lazán állt a mikrofon állványra támaszkodva és szinte mozdulatlanul adta elő a dalt. Ha úgy érezte színészi vénája, hogy úgy szükségeltetik, akkor körbejárkált, rohangált, vagy ugrált. The Unknown Soldier, igazi színpadi dramaturgiája, hogy a szám közepén (a „kivégzés” után), a mikrofonállvánnyal együtt elvágódott a színpadon, és fekve énekelte tovább a számot, majd felpattant, és folytatta…
Műsoron volt még az összetettebb, koncertváltozatban előadott szám a Spanish Caravan, majd a Break On Through. (A Break On Through melynek eredetijéhez annak idején maga Morrison és Manzarek rendezett egy akkor még merésznek számító népszerűsítő videó filmet).
Roadhouse Blues a finálé
A Roadhouse Bluesban mindenki bemutatkozott, és Vojnics Attila is „beszállt” szájharmonikán.
Összegezve a Doors örökségből - amely zeneileg igen sokrétű, hiszen megtalálhatók a zenében a rockos, bluesos elemek – nagyon jó hangulatú és változatos ízelítőt kaptunk ezen az estén.
A jelenlévők egyébként egész koncert alatt kiváló szövegtudásról tettek tanúbizonyságot, tehát a Doors zenéjét egyaránt ismeri a Szigeten nagy számban összegyűlt külföldi és kisebb számban képviselt magyar közönség.
Legközelebb 2007. augusztus 30-án a Zöld Pardonban láthatjuk/hallhatjuk a Frank Zappa Emlékzenekart és a Doors Emlékzenekart, egy újabb közös bulin. Korai - 19 órás – kezdés lesz, mivel a ZP-ben 22:00 vége a koncerteknek. Vendégzenészekkel, jammeléssel tervezik a három órás lehengerlő koncertet. Aki nem látta őket a Szigeten, az ne hagyja ki ezt a remek alkalmat!
http://www.doorsemlekzenekar.hu
- Hajós Maja -