2008. február 19. | Savas Henrik
Fura képzavar vidám darkokat látni. „Nagy nap ez a fekete zene történetében” közli velem fülig érő szájjal egy ős dark cimbora, aki anno Fekete Lyuk nevű alter/kult szórakozóhelyen töltötte fiatal évei legjavát. Nosztalgikus fekete misére jöttünk az A38 hajóra, búcsúzik a kultikus dark/goth vonulat egyik alapvetése, a The Mission.
Már a hajó hídján sorban álló tömegről leszűrhető, itt nem a fiatal magenta piercinges emo core srácok estélye lesz a mai. A becsekkolásnál összefutottunk a pokolgépes Kalapács Józsival, aki kőmetálos lelke ellenére szintén fan, de a mai koncert nem a javarészt karba tett kézzel a pulttól fikázó szakmának szól, a Christian Death koncertjét meg amúgy is törölték.
Ide ma este a true (ex) darkok jöttek el, hogy utoljára tegyék tiszteletüket a mester zenekara előtt, aki a Mission pályafutását lezárva, a továbbiakban szólókarrierjére szeretne koncentrálni. Javarészt a 30- 40-es korosztály alkotja az aznap esti középmezőnyt, lévén a Sisters of Mercy-ből kivált alapító dark legenda Wayne Hussey munkássága a 80-as évek második felétől datálható a The Missionnel, de felfedezhető volt a hazai dark goth színtér fiatalabb nemzedéke is.
A programba last minute jelleggel bepréselt Mátyás Attila és zenekara az elhúzódott soundcheknek köszönhetően megalázó módon mindössze 20 percet játszhatott, ami sok mindenre nem volt elég, de a legendás F.O. System időszak ugyanúgy terítékre került, mint a legújabb, ingyenes letöltésre feldobott legújabb anyaga a Mélyen.
Érdekes, hogy a dark bulikon vagy nagyon jó csajokat lát az ember, vagy nagyon csúnyákat. Középút nincs. A Variola alatt már nehezen lehet a pulthoz férni, de nem azért mert mosléksz*r lenne a szegedi darkok zenéje, éppen ellenkezőleg, a tömeg miatt, ami folyamatosan békésen tölti meg az Artemovszk hajdani rakterét.