2006. február 6.

Koncertélményeim

Kedves myMUSIC Tagok!

Ezentúl, minden hónap végén rövid összefoglalót olvashattok azokról a koncertekről, amelyeken volt szerencsém részt venni. Nem titkolt szándékom, hogy megismertessem Veletek a hazai zene, klubzenélés helyzetét, tájékozódjatok arról, hogy milyen zenekarokat és élőzenés helyeket érdemes felkeresni, ha rátok tör a zeneéhség!

2006. év első koncertélménye január 4-én az Old Man’s Pubban ért engem, ahova baráti társasággal látogattam el, kiadós vacsorában és Jamie Winchesterben reménykedve. Ez utóbbiban nem volt túl sok szerencsénk, hiszen csak lent kaptunk helyet, ahol gyakorlatilag hangsugárzóból hallgattuk a koncertet - mintha csak felvételről szólt volna. Ettől függetlenül beleszámolták a vacsoránkba Jamie-ék gázsiját is… A fentről leszűrődő ovációból kiindulva az est végén megállapítottam, hogy egy nagyszerű koncerten voltunk!

Január 7-én, egy ígéretes szombat estén már magam álltam a Jam Pub színpadán hét kedves kollégával, a NEBO zenekarral! Azt el kell mondanom Nektek, hogy a koncert elején többször megfedtek bennünket, hogy túl hangosak vagyunk, és a vendégek nem tudnak beszélgetni. Ezért legjobb igyekezettel próbáltuk parázzsá fojtani mindazt a tüzet, ami bennünk égett, aminek az lett az eredménye, hogy a közönség nagyobb része csak frusztráltan toporgott előttünk, vagy ránk sem figyelt, de azért a merészebbek táncoltak is. Összességében jó kis koncert volt, és hálásak vagyunk a szervezőknek, hogy ilyen klassz helyen és ilyen sok ember előtt játszhattunk és játszhatunk a jövőben is.





Január 16-án a Fat Mo’s-ban a Pribojszki Quartett koncertjét élvezhettem. És valóban nagyon élveztem annak ellenére, hogy a társaságom főleg írekből állt, akiket sajnos sokkal jobban izgatott a sok sör, mint a zene. Azért megpróbáltam figyelni, és lelkesen tapsoltam minden dögös, bluesos, hangulatos, remekül összerakott dalocska után. A zenészek között sok volt az ismerős arc innen, onnan, ami igen jellemző a megélhetésért küzdő klubzenekarokra.

17-én megintcsak az Oldmansben kötöttem ki, de ezúttal sokkal okosabban csináltam a dolgot: foglaltam asztalt a színpad közelében, amin aznap este Gangszta Zoleeék álltak. Nos, a hangos mély hangok tompa puffanásától nehezen jutott a gyomromba a falat, de legalább át lehetett élni a koncertet. És nagyon jóó volt! Sokat dobott a hangulatomon az, hogy a szövegeket nem igazán lehetett érteni, viszont hatalmas teret kapott a produkcióban a Zene! Több alkalommal is lúdbőrözött a karom attól, amivel a zenészek a szólók alatt megajándékozták a közönséget.

Január 18-án G-BEER koncertet néztem a Jam Pubban. (Érdekes volt megtapasztalni azt a kifogástalan bánásmódot, amit vendégként élhettem meg itt). A zenekar ismert 60-70-es évekbeli dalokat játszott a szokás szerint az egymással vígan ellevő, nem a zenekarra figyelő közönségnek. Kicsit összeéretlennek tűnt a produkció, mintha minden zenész, előadó egy külön világból jött volna. A látvány is egy kicsit zavaros volt, az énekes mintha nem találná az egyéniségét… pedig klasszul énekelt. Jók voltak a dalok, és az előadás is… de a varázs hiányzott mindkettőből.


22-én, vasárnap egyik kedvencemet, a Jazzekiel zenekart néztük meg az Irish Cat pubban. Képzett, intelligens, szimpatikus, igazi emberekből álló zenekar ők, akik szövegi és zenei mondanivalóval is rendelkeznek. Sajátos zenei stílust teremtettek: jazzes, r’n’b-s zenei alapokra mondják ki kőkeményen a - fiatal koruk ellenére érett gondolkodásról tanúskodó – véleményüket a világról. Ezen a koncerten is többször elárasztott a meleg gyönyörűség engem, és a körülöttem ülő lányok táborát.





Január 25-én ismét a Jamben. Virga Negra. Profi zenekar és dalválasztás, összerakott műsor, jó kis ritmusszekció, remek gitár- és szájharmonika szólók, hatalmas energia és dinamika az énekesben; és mindez unplugged módon megoldva. Érezhető volt egy kis zenei frusztráció, és bennem maradt a kíváncsiság, hogy mindez hogyan szólt volna egy nagyszínpadon!

A hónap utolsó szombatján az Alcatrazban voltunk, ahol Zsola és a vad Orchideák, illetve egy pár nóta erejéig Charlie kínáltak meg bennünket zenei élménnyel. Nagyon zúztak a srácok, hatalmas buli volt! A zenekar hibátlanul együtt volt, Zsola, a frontember határozott hanggal és charme-mal bűvölt el bennünket sok sok percen keresztül! A többségében funky feldolgozások közé nagyon okosan becsempésztek egy egy rock klasszikust is, amitől aztán azok, is táncra perdültek, akik eddig csak ücsörögtek és bagóztak. Nagy élmény volt Charlie-t is látni a színpadon, habár nem hozott se többet, se kevesebbet, amit elvártunk tőle. A koncert olyan jól sikerült, hogy az est végén beözönlő, és a klubhelyiséget lassan teljesen megtöltő diszkóra éhes tömeg többször is visszatapsolta őket!





A kiadós táncos mulatság után jól esett a vasárnapi lazulós Lush life project koncertje az Irish Cat-ben. Az egyelőre rétegzenének titulálható igényes elektronikus élménnyel megpakolt „chill out” stílust nagyon jó háttérmuzsikának tartottam, de nem mindig tudta lekötni a figyelmemet. Az első „félidőben” az énekesnő, Virág, zenei alapra énekelt, méghozzá hátborzongatóan gyönyörűségesen. Kicsit fura volt ez a felállás: zenei alap, ének és később konga is csatlakozott, mert én teljesen élő zenére számítottam; de ha elképzeltem az egészet egy hatalmas helyen, hatalmas hangerővel, ahol az emberek táncolhatnak is, akkor hirtelen megértettem a dolgok lényegét. A második részben kicsit átrendezték a színpadot, és csatlakozott még egy pár hangszeres, akik életet leheltek a produkcióba, habár így is kicsit soknak éreztem az élő hangszereket, és az emberi hangot elnyomó elektromos vibrációt. Gyanítom, hogy ebben a zenei stílus sajátossága, és/vagy a klub pici színpadmérete volt a bűnös.





Mint látjátok, igyekeztem minél többfajta zenét, zenekart megismerni ebben a hónapban, és a zenéteken keresztül megismertelek Benneteket is. A februári beszámolóhoz igyekszem majd több „kevésbé ismert” zenekar koncertjére is eljutni, és több fotótót készíteni! Szívesen várom hozzászólásaitokat, ötleteiteket a fentiekkel kapcsolatban „a hozzászólások a kritikákhoz” c. rovatban, és szívesen fogadjuk a Ti koncertbeszámolóitokat is!

Végezetül pedig csodálatos fagypont feletti napokban dúskáló, zenében és gázsiban bővelkedő, kedélyes februárt kívánok Mindnyájatoknak!