2018. június 28. | MyMusic

VOLT élet, lesz élet – folytatás a Depeche Mode koncertje után

Eljött, és gyorsan el is múlt a pillanat: véget ért a VOLT fesztivál és első napi fő durranása, a Depeche Mode fellépése. A koncert emléke bennünk tovább él, de azért a felfedezőkedvünk is életre kelt, ha már bent voltunk a VOLT-on. Emberformátumok, egyedi aktivációk, alternatív programok, zenei szélsőségek és izgalmas gasztro kihívások tárházához volt szerencsénk ezen a bizonyos kedd estén.

Szinte új időszámítás vette kezdetét azzal, hogy lement a Depeche Mode koncert. Mit kezdjen magával az ember ezután, mi az, amit még egy fesztivál egy ekkora élménydózis után nyújtani tud? Hát, nagyon is sok mindent, mindazoknak, akik nem dőlnek ki egy ilyen energiabombázás után. Még akkor is, ha az előtte hosszan szakadó eső mellékhatásaival kell megküzdeni, és bizony akkor is, ha a fesztiválkorosztály életkora – tekintettel a nyugdíjas korú együttesre – jóval magasabb az átlagnál.

Mivel már mi sem tegnap lettünk nagykorúak, jó volt látni, hogy végre nem tinédzserek ugrabugrálnak körülöttünk, míg más fesztiválokon gyakran tör ránk a bébiszitter fíling. És valljuk be, a 35 vagy akár 40 pluszos korosztály kevésbé aljasodik le, jobban bírja a piát és a gyűrődést, és azt is tudja, hogyan reagál a szervezete, elméje a változatos zene- és alkohol formájában bevitt tudatmódosítókra. Örömmel nyugtáztuk, hogy jól reagált mindenkié (és a miénk is), és megfelelően bírta is. Így ha már ennyi pénzt kifizettek a fesztiváltagok, sem eső, sem távolság, sem semmi nem tántorította el a közönséget attól, hogy megélje a VOLT jelent a Depeche Mode után is.

Azért körülnézni is érdekes élményt nyújtott és megállapítani, ki hogy reagál a hidegre: ha lenne napi divat rovatunk, a (nem biztos hogy követendő) példának a térdig érő gumicsizmához, farmer forrónacihoz bokáig érő és így sárban landoló szőrmebundát viselő lányokat emelnénk ki. De azért a legtöbben ügyesen kezelték az eső adta kihívásokat és nejlonokba burkolózva vízállósította magát a nép nagy része. Kellett is a konzerválás, hiszen az óriási Depeche Mode élmény mindenkinek a fiatalabb éveit szépen megidézte, a megifjúsodást pedig vinni kellett tovább az éjjeli bulik idejére is.

Az árak is azt mutatták, hogy a célközönség se nem az olcsó programokra és részegedésre vágyó diákréteg, se nem az igénytelen bulikkal is beérő, tömegrendezvény-mániás partiállat: aki a belépőt ki tudta fizetni, az országhatárközeli távolságot le tudta gyűrni, az már átment bizonyos szűrőkön. Így viszont tényleg figyelt a fesztivál arra is, hogy mindenféle változatos programot nyújtson, méghozzá színvonalasan: aki az edukatívabb jellegű aktivációkra is nyitott volt, bőven tudott választani a széles kulturális kínálatból.

A gasztro felhozatal is teljesen rendben és választékosan képviselte a különböző diétákat követők érdekeit is, már aki nem tántorodott el az igen magasra belőtt ételáraktól. Zenék terén is jeleskedett a sokszínűség, és be is igazolódott, hogy van igény a változatosságra az új, ismeretlen bandáktól a mainstreamebb popzenészeken át a régi motorosokra is, jó példa erre Gönczi Gábor és a Smile gyakorlatilag teltházas fellépése, hogy csak egyet említsünk a számtalanból.

Azok is megtalálták a maguknak való programot, akik komfortzónáját túllépnék amúgy a fesztiválkörülmények: a Rossmann komplett üzlettel és szépségstúdióval települt ki, hogy a nomád közeg ellenére is lehessen a jelentkezőknek szép haja, körme, rendezett külseje még akkor is, ha történetesen sátorlakókként élik le az adott napot vagy napokat.

A Red Bull és a Dreher is kitett magáért látványos sátraikkal, strandjaikkal, valamint ajánlataikkal, hogy ne unatkozzon a partinép. Az Unicum sátorban pedig annyira jó DJ-t sikerült felvonultatni, hogy gyakorlatilag a csillárról is bulizók lógtak, hétköznap késő éjjel ide vagy oda. Ha pedig valakinek túl magasra hágott az ingerküszöbe, bungee jumpingolhatott egyenesen a nagyszínpad közönsége fölé, vagy épp óriáskerekezhetett a cirkuszi hangulat megteremtése kedvéért.

Fél 3-kor már nem mi lőttünk ki a levegőbe, hanem a pizsamánk, így öregesen eloldalogtunk a csodafesztivált magunk mögött hagyva, de az élményeket hosszú távra megőrizve. És hála a rendes infrastruktúrának és a felkészült városnak, a jó fej barátainknak no meg annak, hogy időben gondoskodtunk a szállásfoglalásról, a kipihenés is simán ment és még a munkában dús másnapunkon sem bánjuk, hogy megvolt az idei VOLT.

Képek: INNEN
Minden jog a szerzőt illeti!