3422 zenekar 12339 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Külföldi

2013. október 27. | govinda

Gyász: Elhunyt Lou Reed

Copyright:

A döbbenetes, csaknem ötven évnyi pályafutást magáénak tudható legendás rockzenészt ma ragadta el a halál, írja a Rolling Stone. A tragédia oka egyelőre ismeretlen, egészségéről annyit lehetett tudni, hogy májusban esett át egy májátültetésen. 71 éves volt.

A hatvanas években a Velvet Undergrounddal kezdte zenei karrierjét, ahol kezdettől inventív és kreatív volt, akár az európai avantgárdot is beemelte a zenébe, összeházasította zajt és harmóniát. Az őszinteség egy újfajta hangnemét hozta el a rock’n’roll színtérre. Szólómunkásságában is nyughatatlanul kreatív tudott maradni, az 1970-es évektől a 2010-es évekig tartó egyéni életművében mindvégig változékony és ’kaméleoni’ zenészként, folyamatos újdonságokat prezentálva rajongóinak és tisztelőinek. A glam, a punk vagy az alternatív rock ma mind elképzelhetetlenek lennének az ő újító szelleme, az ő hatása nélkül.

Lou Reed 1942-ben született Brooklynban. A főiskola után a Pickwick Records dalszerzőjeként dolgozott, egyik szerzeménye, egy 1964-es műfajparódia, a The Ostrich kisebbfajta slágerré avanzsált annak idején. A hatvanas évek derekán barátságot kötött John Cale walesi zenésszel-hegedűművésszel, később együtt alapították meg a The Primitives nevű zenekart, amit aztán átkereszteltek The Warlocks-ra. Miután pedig megismerték a gitáros Sterling Morrisont és a dobos Maureen Tuckert, megszületett a The Velvet Underground. Erőteljes hangzásukkal és jellegzetes külsejükkel még Andy Warhol figyelmét is felkeltették, akivel aztán együttműködtek Warhol estjein-performanszain.

Az 1967-es debütáló albumuk, a The Velvet Underground & Nico hasonlóképpen mérföldköve a zenei életnek, mint ugyanebből az időből a Beatles Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band-je, vagy épp Bob Dylan Blonde on Blonde-ja – a megjelenésekor nem keltett nagy visszhangot, csakúgy, mint az ezt követő három lemezük. Ma azonban egészen más a helyzet: a további generációk ugyanis egészen a valaha volt legjobb zenekarok közé emelték a The Velvet Undergroundot, sőt, a legnagyobb hatással bíró amerikai zenekarként is számon tartják őket.



1970-ben, a VU-ból való kilépése után Lou Reed Angliába ment, és a tőle megszokott kissé paradox módon a progresszív rock képviselőivel, a Yes-szel rögzítette első szólóalbumát. Az igazi áttörést, a rockzseni státuszát azonban a következő lemezével, az 1972-es Transformerrel érdemelte ki – amelynek produceri munkálatait saját „tanítványa”, David Bowie végezte el. A Walk on the Wild Side-ból, amely a Warhol-féle szcénát örökíti meg, rádiós sláger lett, a Satellite of Love-ot pedig sokan feldolgozták, élen a U2-val.



Reed a hetvenes években szinte sportot űzött az elvárásokkal való szembeszállásból. Az 1973-as Berlin egy súlyos, nehezen emészthető darab lett, míg az 1974-es Sally Can Dance soul-os felhangokat és hivalkodó gitárszólamokat tartalmazott. Az 1975-os Metal Machine Music kísérleti zajzenéjét sem nagyon tudják hova tenni, aztán ott van az 1978-as, harmadik élőzenés lemez, a Take No Prisoners, amely egyfajta vicclemez, hiszen monológok sora szerepel rajta, dalokról, kritikusokról.



Lou Reed hetvenes évekbeli szexuális és drogos kalandjai mítoszokat szőttek köré, a nyolcvanas évektől kezdve aztán kissé lenyugodott. Megnősült, aminek aztán az 1982-es The Blue Mask-on is érződött a hatása, melyet sokan az egyik legjobb albumának tartanak a Transformer után. Az 1984-es New Sensations kommerszebb irányba haladt – az évtizedet az 1989-es New York szórakoztató, szókimondó dalaival zárta le, szerették is a kritikusok. 1991-ben újra együtt zenélt John Cale-lel, hogy aztán 1994-ben visszatérjen a Velvet Underground néhány sikeres európai koncert erejéig.

Miután elvált első feleségével, az élet összehozta Laurie Andersonnal, akivel művészként és civilben is rengeteget dolgoztak együtt, előadásokon és aktivistaként egyaránt. 2008-ban  házasodtak össze.

A kétezres években tovább folytatta a rá annyira jellemző kísérletezést, továbbra is a saját útját követte. A néhai dekadens rocker rajongója lett a tai-chinek, olyannyira, hogy koncertek alkalmával a saját oktatóját is felhívta a színpadra. 2005-ben kiadta a The Raven című duplalemezét, amely Edgar Allan Poe művén alapul. 2007-ben megjelentett egy ambient albumot, hogy aztán visszatérjen a rockhoz a 2011-es Luluval, melyen a Metallicával dolgozott együtt. (És amely nem tartozik a legsikerültebbek közé...)



„Mindig azt gondoltam, hogyha végignézünk a munkásságomon, megkapjuk a Nagy Amerikai Regényt: minden lemez egy-egy fejezete. Kronológiai sorrendben. Fogod az egészet, sorba rakod, és sorrendben meghallgatod őket – na ez az én Nagy Amerikai Regényem” – mondta a Rolling Stone-nak még 1987-ben.

Nyugodjon békében.



Forrás: rollingstone.com

govinda
 

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2026. január 21.

Flea és az ő debütáló albuma, például Thom Yorke közreműködésével

A Red Hot Chili Peppers alapító basszusgitárosa és meghatározó alakja, Flea bejelentette első LP hosszúságú szólóalbumát. A Honora című lemez 2026. március 27-én jelenik meg a Nonesuch Records gondozásában, és egyben visszatérést jelent Flea legkorábbi zenei gyökereihez: a jazzhez és a trombitához. Itt pedig máris egy új felvezetőt (Traffic Lights) hallhatunk a legendás Radiohead énekesének, Thom Yorke közreműködésével. Tovább

2026. január 20.

Phil Collins válogatás a láthatáron

2026. január 30-án érkezik Phil Collins ’The Singles’ című átfogó válogatásalbuma, amely ezúttal a legendás előadó 75. születésnapja alkalmából lát napvilágot limitált, türkízkék és magenta színű duplabakeliten. Tovább

2026. január 8.

Már ingyen nézhető a Queens of the Stone Age párizsi koncertfilmje

A Queens of the Stone Age egy régóta dédelgetett álmát váltotta valóra, amikor a párizsi katakombák alagútjainak mélyén rögzítette "Alive in the Catacombs" című kisfilmjét, melynek nyáron volt a premierje. A Magyaroszágon visszatérő vendégnek számító amerikai zenekar különleges koncertfilmje december 16-tól már ingyen megtekinthető a YouTube-on, illetve a forgatási munkálatokat megörökítő dokumentumfilm is felkerült a platformra. Tovább

2025. november 29.

A szabad szerelmet ünnepli Romy

A The xx-ből is ismerős londoni dance-pop csillag, Romy új dallal jelentkezett: megjelent a "Love Who You Love". A track egyfajta szimbolikus zárófejezetként szolgál 2023-as "Mid Air" című merész debütáló szólóalbumához, amely a queer szerelem és az önfelfedezés intimitását tárta fel. Ez a felvétel egy igaz szerelemprojekt, melyet Romy 2020 óta formált, a produceri munkálatokat pedig BloodPop és Jamie xx oldalán végezte. A felszabadultság fontosságát hirdető szerzeményhez egy videóklip is készült, amelyet az énekes-dalszerző alkotó- és élettársa, Vic Lentaigne rendezett. Tovább

2025. október 31.

Oliver Sim fülbemászó elektropop újdonsága

Megjelent Oliver Sim, az újra aktív The xx bársonyos hangú énekes-basszerosának legújabb szólóanyaga, a "Telephone Games". A kecses elektropop vallomás az "Obsession" című tracket követi, és mindkét dal producere Bullion (Carly Rae Jepsen, Ben Howard, Nilüfer Yanya) volt. Továbbá mindkettő felvételhez a neves fotóművész és filmrendező, Sharna Osborne készített stílusos videóklipeket, melyek akárcsak a szerzemények, egyszerre játékosak, sikkesek és pimaszok. Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky