A George Harrison-film kapcsán: ki a legkirályabb Beatle?
A Beatles egykori legendás tagja, George Harrison alig néhány napja, február 25-én ünnepelte volna 69. születésnapját. Ebből az apropóból Hamish MacBain, az NME újságírója egy virtuális időutazásra vállalkozott, hogy fényt derítsen a bogarak személyiségére.
2011-ben Martin Scorsese 3 és fél órás filmet forgatott George Harrison életéről Living in the Material World címmel. A rendezésben a család és a barátok is közreműködtek, viszont minden részletessége mellett bizonyos dolgok (például a botrányos szerelmi élet) elkendőzésére is van példa. A zenész igazi egyéniségét, amit olyan ellentmondások színeznek, mint adakozás és adóellenesség, spiritualitás és Forma 1, nem tudja hűen visszaadni a dokumentumfilm.
Arra azonban jó alkalom, hogy Harrison személyiségét összehasonlítsuk a Beatles többi tagjáéval. John Lennon-ról például örökre belénk ivódott a meggyilkolásakor létező imidzs: hosszú hajú családfő, a ’peace and love’ élharcosa. Paul McCartney múltját és jelenét tekintve egyaránt giccses, és Ringo is egy zsémbes öreg róka, akiről a legutóbbi hír, hogy megtagadta a dedikálást.
Vagyis: marad George, ő a legkirályabb bogár, a leginkább hozzáértő. Igaz ugyan, hogy mivel kiskorú klubokban játszott, a Beatlest kitiltották Németországból, de attól még ő a legjobb egysorosok szerzője. Az is sokat elárul róla, hogy azután is barátságban maradt Eric Claptonnal, hogy elszerette tőle a feleségét, továbbá nagylelkűen adományozott pénzt a filmiparnak. Emellett könnyű átéreznünk az érvényesülésért vívott harcait zenésztársaival szemben, és zseniális megoldásai még úgy is kitűnnek, hogy szándékosan igyekeztek háttérbe szorítani őt. Leginkább az együttes feloszlása után emelkedett ki Paul és John előtt rendkívüli kiegyensúlyozottságával.
Az új-zélandi alt-pop testvérduó, a Balu Brigada, első alkalommal lép színre albummal: a ’Portal’ című anyag a formáció budapesti Sziget Fesztiválon való fellépésüket követi. Az új kiadvány igazi mérföldkő Henry és Pierre Beasley karrierjében, mely három év alatt készült el olyan városokban, mint Auckland, New York és Berlin. Az így létrejött hangzásvilág egyszerre hordozza az indie rock lendületét, az alt-pop eleganciáját és a fesztiválhimnuszok nagyszabású energiáját. Tovább
Az amerikai popdíva játékosan lázadó újdonságát egy látványos klip kíséretében tárja a nagyközönség elé. A szerzemény a Spotifyon 10 millió lejátszást meghaladó „Itty Bitty”-t és a 2 milliót közelítő „Trinklets”-et követi, a következő izgalmas betekintést nyújtva az énekesnő második, ‘Smoochies’ című albumába. Tovább
A "Hail to the Thief (Live Recordings 2003-2009)" című meglepetés kiadvánnyal tért vissza a Radiohead, mellyel hatodik stúdiólemezüket értelmezték újra. A korongon helyet kapott a "There, There" című hipnotikus klasszikusuk is, melyhez most egy Buenos Airesben rögzített koncertvideó is érkezett. Tovább
Az amerikai rockegyüttes már engedett némi bepillantást az ‘Everest’ világába, például a „Darkness Always Wins” című, lassan építkező hard rock himnusszal, mely mind szövegileg, mind zeneileg mélyen belemerül a banda elmúlt évtizedekben megtett “hegymászásába”. Hallgatható már A „Rain Your Blood On Me” című nőkhöz írt, drámai óda is, mely dübörgő ütemeivel, robbanékony dobszólamokkal, villámgyors gitárriffekkel és égzengető vokállal tör utat a rajongók szívébe. Tovább
Tavaly kiadott ‘Ohio Players’ című korongja után máris vadonatúj albummal jelentkezik az ötszörös Grammy-győztes The Black Keys. A ‘No Rain, No Flowers’ már elérhető CD és kétféle LP formátumokban. Tovább