3428 zenekar 12455 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Események

2011. szeptember 3.

A.E. Bizottság menni Műcsarnok

Copyright:

Hatalmas várakozás előzi az A.E. Bizottság "Sírba visznek" című kiállítását, sokan szeretnék elsőként, már az első látogatói nap előtt, a megnyitón megnézni, részesei lenni. A nagy mértékű beépítettsége, az installáció jellege, valamint a kötött útvonal azonban nem teszi lehetővé nagy létszámú látogató egyidejű jelenlétét. A kiállításra és a kísérőprogramokra mindenkit szeretettel várnak szeptember 3-tól november 13-ig a Műcsarnokban!

A szentendrei Vajda Lajos Stúdióból kinőtt, autodidakta képzőművészek által létrehozott A. E. Bizottság a nyolcvanas évek hazai ellenkultúrájának meghatározó zenekara volt. A „minden lehet művészet, az élet maga is művészet” fluxushoz köthető szemléletmódjának megfelelően a zenei és képzőművészeti műfajok határainak ironikus áthágásával olyan produktumokat hoztak létre, amelyek ellenálltak a korabeli, ideológiailag terhelt hivatalos kánon elvárásainak. Anélkül váltak politikai tényezőkké, hogy egyetlen konkrét politikai ügyre is reagáltak volna, annak ellenére lettek sikeres zenészek, hogy szakmai szempontból képzetlenek voltak, s úgy szabtak új irányt a hazai alternatív kultúrában, hogy a legkevésbé sem szándékoztak irányokat kijelölni. A Bizottság története túlmutat önmagán és túlmutat a korszakon is – a tagjai által képviselt művészeti aktivitás ma ugyanolyan hiteles és erőteljes esztétikai hatást vált ki, mint negyedszázaddal ezelőtt. A Műcsarnok kiállítása mindenekelőtt ezt mutatja be – a tagok közül főként Wahorn András, fe Lugossy László és ef Zámbó István alkotásaira fókuszálva. 
 
A kezdetek
A Bizottság zenekar megalapítása az 1980 tavaszán a Szovjetunióból hazatért Waszlavik Gazember László nevéhez köthető, aki egy tervének megvalósításához keresett zenekart magának. Az ötlet szerint hagyományos számokkal jelentkeznek a Metro Klubban tartott tehetségkutató versenyre, majd a döntőbe jutva bejelentik, hogy ők a Bizottság, akik megnyerték a versenyt, és előadnak egy mindenkit megdöbbentő zenei performanszot. Wahorn András, ef Zámbó István és fe Lugossy István – akik a 70-es évek második felétől képzőművészi akciók és kiállítások résztvevői voltak, miközben saját örömükre zenéltek otthon, műtermükben vagy saját, illetve a Vajda Lajos Stúdió megnyitóin – természetesen vállalták a megmérettetést. Társnak bevettek egy helyi zenészt Szulovszky István „Jony”-t (gitár) és egy Ramszesz nevű dobost. Bár a nagy terv kudarcot vallott (még a selejtezőkben kiestek), mégis úgy gondolták érdemes tovább folytatniuk. Így aztán nekiálltak saját dalokat írni…
 
A kiállítás koncepciójáról
Magyarországon a jelenlegi kortárs kulturális kontextus alapjai huszonöt-harminc évvel ezelőtt, a nyolcvanas években jöttek létre. A szépirodalomban Esterházy, Nádas, Krasznahorkai és Szilágyi István prózája, Petri György, Oravecz Imre és Nagy Gáspár költészete, a színházművészetben Kaposvár és a budapesti Katona József Színház teljesítménye, az építészetben Makovecz Imre, Nagy Tamás, Török Ferenc és Csete György szakrális művei, a zenében Kocsis Zoltán és Fischer Iván iskolateremtő tevékenysége alapvetően meghatározza a magas kultúrához való viszonyunkat ma is. A nyolcvanas években a politikai hatalom által felügyelt műhelyekhez képest az alternatív kultúra hatása is érezhetően megnőtt – ennek legfontosabb területe a pop- és a rockzene lett. Mindez a késő kádárizmus áporodott klímájában, a vasfüggöny mögött, mégis ezer szállal kapcsolódva a nyugati világhoz. A Bizottság ennek a korszaknak az emblematikus jelensége volt. Fényes bizonyság arra, hogy a művészi szabadság akkor is lehetséges, ha a politikai hatalom erős korlátok közé szorítja az embert. A zenekar tagjai minden külső kényszer nélkül, szabadon alkottak egy olyan világban, amelyben a szabadság fogalma többnyire ideológiai lózungként volt használatos. Tevékenységük révén nem pusztán zenei, hanem a kifejezés eredeti értelmében vett képzőművészeti események jöttek létre. Ennek megjelenítése a kiállítás. Számvetés egy korszakkal, számvetés kulturális emlékezetünk egyik fontos elemével. A tárlat ilyen módon az amnéziáról, elfojtott emlékekről és – mindenekelőtt – az emlékezésről is szól. S nem utolsósorban arról, hogy miért vált folytathatatlanná a nyolcvanas évek nagyszerű művészete, hogyan alakult át teljesen a világunk, miközben visszatekintve úgy látjuk, hogy nem változott semmi.
Akik a nosztalgia nyújtotta öröm reményében keresik fel a kiállítást, alighanem csalódni fognak. Kiderülhet, hogy amire felhőtlen jópofáskodásként emlékezünk, az valójában dráma volt. De nem halogatható tovább a szembesülés. Nemcsak a politikai rendszer átalakulása óta eltelt immár több mint két évtized miatt, hanem azért sem, mert ha a mai kultúránk alapjaihoz szeretnénk eljutni, a nyolcvanas évekig kell visszaásni. A Bizottság teljesítményével való számvetés aktuális, fontos ügy.
 
Adatok, érdekességek, különlegességek
A Bizottság-tagok szellemiségéből és az underground jellegéből adódóan a Bizottság hatéves működésének dokumentációja csak igen hiányosan állt rendelkezésre a kiállítás megvalósításának elkezdésekor. Ezért a Műcsarnok felhívást tett közzé az együttes működéséhez kapcsolódó relikviák, hangfelvételek, videók, fotók és plakátok beszerzésére. A felhívására mintegy háromezer privát fotót küldtek be a Bizottságról – ezek többsége látható a kiállításon.
A kiállításon szereplő képzőművészeti alkotások, filmanyagok, installációs elemek, valamint a felhívásra beérkezett több ezer tárgy és dokumentum installálásához több mint ezer négyzetméternyi gipszkarton-vendégfal épült fel a kiállítótérben. 
Közel kétszáz festmény, grafika, szobor látható a kiállításon. Wahorn András, fe Lugossy László és ef Zámbó István művei mellett a tárlaton villanásszerűen megjelenik a 70-es évek végének, 80-as évek első felének képzőművészeti környezete is, elsősorban azoknak a művészeknek a munkáiból válogatva, akik a Bizottság-tagokhoz hasonlóan más műfajokban, elsősorban a zene és a performansz területén is alkottak. 
Első ízben láthatja a magyar közönség Wahorn András Fekvő nő telefonnal című, 16,5 méter széles, monumentális művét. Wahorn András A miniszter Mercédesze elhalad a 112-es számú italbolt előtt című művét 1977-ben, a Fiatal Művészek Klubjában rendezett kiállítás faláról Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes személyesen akasztotta le.  A mű hamarosan egy svéd gyűjtőhöz került, Magyarországon azóta nem volt kiállítva – most szintén megtekinthető a kiállításon. 
A tárlatra öt, teljesen új képzőművészeti alkotás is létrejött. A Műcsarnokba betérőket fe Lugossy László rendhagyó installációja fogadja a teraszon, egy eredeti katonai őrbódéban. Ef Zámbó István több mint 300 plüssjátékot használt fel egyik újonnan készített installációjához.
A tárlathoz több önálló film készült Mispál Attila, illetőleg Dér András filmrendezők vezetésével. Ezekből két, ötven-ötven perc hosszúságú verziót a Duna Televízió külön is bemutat majd októberben.
 
Kísérőrendezvények, kiadványok
A kiállításhoz számos kísérőrendezvény társul. Hetente lesz filmklub, irodalmi és zenei, valamint múzeumpedagógiai program. 
„Lehetnék én is kamikaze” –  A Bizottság-kiállításhoz kapcsolódó irodalmi és zenei programsorozat Keresztury Tibor szerkesztésében
A Műcsarnok apszisában felállított színpadon november közepéig minden hétvégén két-két közismert magyar író felolvassa az erre az alkalomra írt, valamelyik Bizottság-számhoz kapcsolódó szövegét, és a meghívott zenekar saját feldolgozásában előadja a számot. Ezt követően Lévai Balázs (szeptember 1-jén Józsa Márta, szeptember 9-én Mesés Péter) beszélget az írókkal a korszakról és a Bizottságról. Az estet minden alkalommal a zenekar rövid koncertje zárja. 
 
„Bestia bestia látlak” –  Filmklub Dér András szerkesztésében
A 70-es, 80-as évek közérzetéről ad gazdag és tanulságos körképet a december 13-ig (november 1-je kivételével) minden kedden látható filmválogatás, amelyben 1969-től 1993-ig készült kísérleti és dokumentumfilmek, kis- és nagyjátékfilmek, kultfilmek és elfeledett művek szerepelnek, a Diorissimo-tól az Álombrigád-ig, az Extázis 7-től 10-ig című beatfilmtől a Rocktérítő-ig. Itt-ott megjelenik a Bizottság is, feltűnnek arcok, elő-előbukkannak az underground jól ismert figurái, a két évtized pop- és szubkultúrájának ikonjai, de a filmekben kibontakozó társadalmi körképben a hétköznapok jellegzetes alakjai és problémái is főszerephez jutnak.
 
Tíz hét – tíz szó – tíz terem – Családi programsorozat Szabics Ágnes szerkesztésében
A Bizottság kiállítás ideje alatt minden szombat délelőtt képzőművészek, színészek, írók, zenészek, táncosok, rendezők, énekesek fogadják a Műcsarnokba látogató gyermekeket, szüleiket és nagyszüleiket. A kétórás program résztvevői a felkért előadók irányításával játszhatnak, zenélhetnek, festhetnek, rajzolhatnak, írhatnak vagy táncolhatnak a kiállítótermekben. A családi program minden héten a Bizottság zenekar dalszövegeiből kiválasztott egy-egy szó köré szerveződik, hétről hétre másik teremben, különböző művészeti ágak és műfajok területén működő szakemberek vezetésével. Így, aki valamennyi alkalommal részt vesz a sorozaton, más és más nézőpontból járhatja végig a kiállítást.
 
„Nem hiszek ám én a mennyországba” – A Bizottság-kiállításhoz kapcsolódó konferencia 
2011. november 4-én és 5-én a Műcsarnok nyilvános konferenciát rendez a nyolcvanas évek hazai ellenkultúrájáról. A szimpóziumra bárki jelentkezhet szeptember 30-ig.
 
A megnyitót követően a kiállításról egy magazin jellegű kiadványt adunk ki, melyben már a kiállítás is dokumentálva lesz. A Műcsarnok a Nemzeti Filmarchívummal közösen újra kiadja (ezúttal angol felirattal) a Jégkrémbalett című filmet is DVD-lemezen.
 
Honlap, nyitva tartás, jegyárak 
A kiállítás ideje alatt a Műcsarnok nyitva tartási ideje és jegyárai változnak. 
Csütörtök helyett pénteken tart hosszabban, 12-től 20 óráig nyitva a Műcsarnok! A megváltozott jegyárakról, a kísérőprogramokra szóló bérletekről, valamint a kiállításról információ a www.bizottsagkiallitas.hu honlapon található.
 

„Sírba visztek”

A Bizottság a Műcsarnokba megy

 

2011. szeptember 3. – november 13.

 
Kurátorok: Gulyás Gábor, Készman József
 

 

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2021. szeptember 30.

Patti Smith a Liszt Ünnepen a MÜPÁban

Talán vannak még, akik emlékeznek Patti Smith első magyarországi koncertjére: a punk keresztanyjának 23 évvel ezelőtti fellépése a Sziget Fesztiválon azzal a katartikus momentummal zárult, ahogy Patti puszta kézzel letépte a húrokat a gitárjáról, mielőtt egy elegánsan hanyag mozdulattal a színpadon lévő egyik erősítőbe repítette a hangszert. 2021. október 13-án a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben valószínűleg nem kerül majd sor hasonló akcióra, de az biztos, hogy Patti Smith várva várt koncertje a Liszt Ünnepen valódi kultszenzáció. Tovább

2021. szeptember 30.

Scorpions lesz Budapesten

A legendás rockbanda visszatér egy új albummal és egy világkörüli turnéval! 2022 februárjában a SCORPIONS megjelenteti 19. stúdióalbumát Rock Believer címmel, majd útnak indul. A járvány alatt a zenekar visszavonult szülővárosuk, Hannover stúdiójába, és új dalokon kezdett dolgozni. Klaus Meine szerint az új dalok azért olyan pörgősek és erőtől duzzadók, mint a 80-as évekbeli albumaik, mert „úgy vettük fel a lemezt, mint egy banda egy koncerten, ugyanabban a szobában ülve, pont mint a 80-as években.” Tovább

2021. szeptember 28.

A TOOL Budapesten

A TOOL visszatér Európába a 2019-es Fear Inoculum néhány fellépése után. A várva várt koncertsorozat 2022. április 23-án rajtol el Koppenhágában. Tovább

2021. június 22.

Több mint száz új fellépőt jelentett be a jubileumi EXIT

Az eddig bejelentett nevek, így David Guetta, DJ Snake, Tyga, Robin Schulz, Asaf Avidan, Paul Van Dyk, Sheck Wes, Topic, Satori, Amira Medunjanin vagy a Laibach mellé több mint száz fellépő csatlakozott a jubileumi, 20. EXIT fellépőinek sorába. Az új nevekkel együtt, mint például Amelie Lens, Maceo Plex és Tijana T immár négy fesztiválszínpad programja lett teljes a Budapesttől mindössze 3 órás autóútra található rendezvényen. Tovább

2021. június 2.

A Fran Palermo is az EXITre tart

Szerbia június második felében az újranyitást tervezi, erről adott ki közleményt Ana Brnabić szerb miniszterelnök. Ezzel újabb hivatalos megerősítést nyert, hogy a régió első idei nagyfesztiválja minden bizonnyal az újvidéki EXIT lesz, július 8-11. között. A szervezők korábban már bejelentették, hogy olyan nemzetközi sztárokkal készülnek, mint David Guetta, DJ Snake, Tyga, Paul Kalkbrenner vagy a Sabaton. Hozzájuk csatlakozott a napokban Robin Schulz, Satori és a Fran Palermo is. Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky