2011. augusztus 8.
Képek! Benyomások - Bánki-tó Fesztivál 2011
A Bánki-tó Fesztivál harmadik évét zárta augusztus 6-án, vasárnap. A háromnapos rendezvénysorozat tóval, tóparttal, ifjúsági táborra emlékeztető bázissal, kulturális és zenei programokkal, re-poharakkal és egyértelműen érezhető vendégszeretettel várta a többnyire biciklivel, kisgyerekkel vagy kutyával érkező látogatókat.
- megosztás
- kapcsolódó fájlok
- kapcsolódó linkek
A Bánki-tó Fesztivál a kisebbségek fesztiválja, s ez a nagyobbságtól való eltérés nem csak a látogatókat, de az egész rendezvényt jellemzi. Leginkább egy zsidó - cigány - queer közösségi tábornak éreztem, ahol szabadon létezhet mindenki, aki az ország mindennapjaiban bélyeggel a fején közlekedik. Bánk egy kis falu, a tó egy kis tó, a fesztivál összes színpada is kicsi, ahogy a külföldi vendégek, országos hírű zenekarok, agresszív biztonsági őrök, pénznyelő automaták száma is kicsi.
Kulturális programokban, biciklik számában, izgalmas távolságokban, figyelemre méltó emberekben viszont mégiscsak nagy. Gyermek még, kiscsoportos, de remélem, hogy jövőre együtt megyünk a középsőbe is. Szeretetreméltó lesz ugyanis ettől a gyerekségtől. Még nem profi, de törekszik egyre jobb lenni; nem a pénzről szól, hanem a közösségi tér feltöltéséről; nem feszes, inkább rugalmas; nem görcsös, még naivan jókedvű, friss és fiatalos.
Ha csoportosítani akarnám a négy nap alatt összegyűjtött emlékeket, akkor három dobozba pakolnék: zene, művészet, kapcsolatok.
Amit érdemes beírni tehát a gugliba, ha még nem lenne róluk élmény: Marge, Korai öröm, Puszi Együttes, KV Társulat, Budapest Retro, Kállai testvérpár, TÁP egypercesek, Káva Egyesület, Fogasház, Harcsa Kocsma, antirasszizmus és működő kommunikáció.
A felsorolásból kimaradt a fesztivál legtáncosabb tere, melyet sajnos hiába írunk be a keresőbe: Képzeljünk el egy szalmabálákból felpakolt falat, egy nagy kivetítőt a hetvenes-nyolcvanas évek magyar reklámjaival, filmjeivel és száz-százötven boldogságos, táncos lábú fiatalt. A tánctér bal felső sarkában a hajtás pajtások Kusturicát idéző kisbusza, bal alsó sarkában padokon beszélgető, nézelődő pihengetők, másik oldalon pedig a tábor dombjának 70 fokos, füves lankája. Semmi szabályosság sem térben, sem táncban, sem zenében. Amikor a DJ szünetet tart a napi stílusban, a Puszi Együttes lép elő, s amikor ők tartanak szünetet, folytatódik a gépi zene. Fáradhatatlan mindenki, és egy idő után a kivetítőn megjelennek az árnyak, s gyerekkorunkat is megszégyenítő játékba kezdünk egy Leó jégkrém tévéreklámja előtt, be-behozva a reklámot narráló Antal Imrét is az esőtáncszerű őrületbe.
Azt, hogy ez a kép mit is tud jelenteni, mindenki elemezze át magában, majd tegyen egy egyenlőségjelet a Bánki-tó Fesztivállal, és jövőre ellenőrizze le az egyenletet a helyszínen.
Pénzes Judit
Fotók: Horváth Anikó, Kóbor Ádám
Szólj hozzá!
Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.