Gastroblues hétvége, avagy a nagy durranás

Végül elérkeztünk a 19. Nemzetközi Gastroblues Fesztivál utolsó előtti napjához, a nagy durranáshoz. Nagy várakozással tekintettünk a szombat délutáni és esti program elébe, elvégre nem kisebb legendát ígértek nekünk aznapra, mint Jon Lordot, a Deep Purple egykori billentyűsét. Addig is, amíg ő és bandája sorra kerültek, a többi bluesformáció nem hagyott minket unatkozni. Sőt, nagyon sajnáltuk, hogy a csúszás miatt nem kaptunk elég repetát a délután fellépő zenekarokból.

megosztás
kapcsolódó linkek
- Gastroblues-fesztivál
kapcsolódó cikkek
- Gastroblues-utózönge: péntek

Már eleve egy kis csúszással indult az aznapi koncertsorozat, de nagyon kellemes meglepetéssel szolgált az indítás: úgy tűnt, hogy nagyrészt megoldódtak az előző nap hangosítási problémái, a Weisz Gábor és Premecz Mátyás Blues Project pedig valódi csemegének bizonyult számunkra. Az előző nap gitár domináns felállásaihoz képest itt a Hammond-orgonáé és a szaxofoné lett a főszerep, így legalább rájöttünk, hogy miért volt egy kis hiányérzetünk pénteken. Ezek a fiatal fiúk elképesztő energiával lubickoltak az orgonában és a szaxiban rejlő lehetőségekben, egymásnak adogatva a szólólabdákat. Arra viszont sajnos nem volt idő, hogy kijátsszák magukat, mi pedig kiélvezzük bravúrjaikat, mert rajtuk spórolták meg a csúszást, és csakhamar át kellett adniuk a stafétát a Claptonesnak.

Eric Clapton magyar helytartói a basszus szólamot helyezték előtérbe, amit remekül ellenpontozott egy üdítő női vokál (Garda Zsuzsa hangja). A Claptones vendége erre az alkalomra Tóth János Rudolf, avagy a bluesos gitárhangzás nagy mestere és tanítója volt. Korát meghazudtolóan megkapó és példaadó volt a mester énekesi és gitáros előadásmódja is. Így az egész felállás egy kiegyensúlyozott, telt hangzást eredményezett, az előadásmód energikusságát pedig maga Clapton úr is megirigyelhette volna.

A közönség soraiban óriási várakozás előzte meg az Ismerős Arcok fellépését, a hat órai kezdéskor pedig már alig lehetett volna odaférni a színpadhoz, úgyhogy mi fel is adtuk, és csak hátulról, kiváló rétesek társaságában füleltünk a történések irányába. Az őket övező lelkesedés és mozgásindító hangulat különösen fontos mozzanatnak bizonyult, mert a közönség velejét alkotó ötvenes-hatvanas korosztály egyébként nehezen gerjedő, statikusan „bulizó” jelenségnek bizonyult a fesztivál idejének jelentős részében. Nyerges Attila frontember a koncert vége felé szerényen bocsánatot kért, hogy betolakodtak egy blues fesztiválra, és bár zenei világuk valóban kilógott a többi előadó közül, de kétségtelen, hogy az Ismerős Arcok a Gastroblues egyik legjobb hangulatú, legtöbb embert megmozgató koncertjét prezentálták.

A délután színvonalas fellépőinek köszönhetően az oly nagyon várt Jon Lord Blues Project gondosan előkészített, bemelegített terepre érkezett. Az idén 70 éves Jon Lord lenyűgöző karizmával és erővel volt jelen a színpadon az első perctől fogva. A Blues Project többi tagja, az énekes Maggie Bell, a billentyűs Zoot Monkey, a szólógitáros Miller Anderson, a basszusgitárért felelős Colin Handgkinson és a dobos Pete York egyaránt sokat tapasztalt, kiváló zenészek. Hol egyként lüktettek, hol szólistaként remekeltek a színpadon. A Jon Lord Blues Project koncertje a helyenként felbukkanó hangosítási egyenlőtlenségek mellett és ellenére is elsöprő lendületű volt. Mi fiatalok csak kapkodtuk a levegőt a csodálkozástól, hogy a hetvenen túl is ilyen erővel működik a színpadon ez a hat zenész, méghozzá egyenrangú társakként, tökéletesen kiegészítve egymás játékát. Ebből az egységből még maga Jon Lord sem lógott ki, szinte a háttérből irányította a többieket, de erre nem is igen volt szükség, ment minden magától. Nekünk különösen kellemes meglepetést okozott, amikor Maggie Bell váratlanul fütyülni kezdett: ez olyan váratlan poén volt, hogy szemlátomást még a zenésztársakat is meglepte.

Egy szó mint száz, a 19. Nemzetközi Gastorblues Fesztivált a következő öt szóval jellemeznénk: ott voltunk, hallottuk, kóstoltuk, visszamennénk!

Mági

cimkék
- 2011, fesztivál, Gastroblues-fesztivál, Paks

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2025. január 6.

A januári elcsendesedéshez ad kapaszkodót Curtis

Egy korszaknyitó, új szívbemarkoló dallal jelent meg Curtis, mely édesapjáról állít emléket „Fehér rózsa” címmel. Lágy, keserédes zongora adja meg az alaphangot, Curtis pedig kiereszti az elmúlt évek minden fájdalmát a nem múló hiányról. A jazzes-melodikus vokált hamisítatlan rapverze váltja, lendületet adva és erőt az évkezdéshez. A rapper idén magasabb fokozatra kapcsol és készül egy új EP-vel is. Tovább

2020. február 20.

Háromszor is Unearth!

Egy éven belül már harmadszor járt nálunk 2020. február 19-én a metalcore alapbanda, ezúttal a Prong, a Dust Bolt és a Sinaro társaságában. Az A38 adott otthont a bálnak, ami már tavaly is remek helyszínnek bizonyult, hiszen a Darkast Hour-ral közösen már fullra tette a banda a bárkát. Annyit elárulhatunk mindenféle spoiler nélkül: most sem okoztak csalódást! Tovább

2020. február 6.

A téli formáját hozta a Slipknot az Arénába

Tavaly nyáron, a Volt Fesztiválon akkorát ment a kilenc maszkos őrült, amitől elhittem nekik, hogy a We Are Not Your Kind lesz az A lemez… Aztán kijött a korong, ami csalódást okozott, a Slipknot pedig visszatért hozzánk, hogy promotálja a lemezt, de ez sem ment annyira flottul. Plusz itt volt még a Behemoth is, de hát… Tovább

2020. február 4.

Telet temetett a The Biebers a Hajón!

Hatalmas, forró hangulatú, teltházas koncerttel indította 2020 második hónapját a The Biebers, hiszen minden jegy elkelt a téltemető/turnéindító koncertjükre. Puskás Petiék nem is okoztak csalódást, minden tőlük telhetőt megtettek, hogy meghálálják a rajongók bizalmát. A hangulat megalapozásáról a szintén fővárosi The Palace gondoskodott. Tovább

2020. január 21.

Évet nyitott nekünk a Fish!

Szombaton, azaz 2020. január 18-án megindult a 2020-as koncertszezon, legalábbis az ország egyik legjobb koncertbandájának, a Fish!-nek. Krisztiánék nem is sokat teketóriáztak, a Barba Negrában ismét lefektették az alapszabályt: ha házibuliról van szó, ők a legjobbak! Tovább