2010. július 19. | Lévai Tamás
Az idei EFOTT a hazai indie-színtérből igyekezett a feltörekvő fiataloknak is helyet biztosítani. A "nagy öregek" közül mi pénteken a Jacked koncertjét néztük meg.
2006-os indulása óta rengeteg minden történt a fiatal fehérvári csapattal. A bemutatkozó lemezük 2008-ban készült el az Universal kiadónál, és idénre várható a második korongjuk, amely szerintük jobban fogja tükrözni, milyen zenét is játszanak valójában.
Az azóta eltelt időben keveset hallani róluk, ezért is választottuk őket a nagyszínpados The Moog helyett, akik körül mindig is nagy felhajtás volt. A fiúk most is úgy néznek ki, mint amikor a pályára léptek: nagyon fiatalok és nagyon lazán tudják előadni magukat. Mindezek ellenére, talán a koraesti időpont miatt mégsem gyűlt össze illusztris tömeg a Djuice színpadnál, pedig a hangulatra nem lehetett panasz. A nézők közül nem egy érezhette volna, hogy nem egy hazai, hanem egy brit tini-bandát hallgat, akik hazájukban már nagy sikereket értek el. A színpadot korukat meghazudtolóan éretten és okosan uralják és használják ki.
Sajnos azonban a hazai fejek nem e felé az irány felé fordulnak. A külföldi nagy elődök, mint a Kooks vagy a Franz Ferdinand hatása világosan látszik a fiúkon, azonban egy kis fejlődés nem ártana. A lányrajongók örömére a csapat azért még mindig elég szexi, de a zenebarátok már nem annyira lelkesek, ha a hangzást a változatlanság jellemzi. Az igazi slágerszámok az első lemezről hallhatók, és a nagy indie-hullám lecsendesedése miatt körülöttük is csendesedett az érdeklődés szele. Reméljük a második album beváltja a hozzá fűzött reményeket, és átvehetik megérdemelt helyüket a színtér csúcsán.
Lévai Tamás