2010. február 14. | Betty

A Kutya Vacsorája és farsang a VilágGödörben

Bár nem farsangi bulinak volt meghirdetve, péntek este mégis ilyen hangulatunk támadt, hála A Kutya Vacsorájának. De volt még aznap szívtakarítás is a Magashegyi Underground vezetésével és mintha Joy Divisiont is megidéztük volna a Világgödör rendezvényén, az Isolated-nek köszönhetően.

Bocskor Bíborka együttese nyitotta az estét, a dekoratív és hihetetlenül energikus énekesnő pár perc alatt a színpad köré csalogatta a Gödör klubban lézengő embereket. Újra életet leheltek a Magashegyi Underground zenekarba és ez lejött a színpadról, hiszen látszott rajtuk hogy mennyire élvezik az együtt zenélést.

Sok-sok új számot játszottak, amelyek ismeretlenül hangozhattak, mégis jól fogadta őket a közönség, hiszen sok partizánkoncerten hallhatóak már azok az új dalok, amik a márciusban megjelenő nagylemezen is szerepelnek majd. Persze a nagy slágereknek volt a legnagyobb sikerük, az ’Anglia’ és a ’Szeplős váll’ illetve a legújabb szerzemény, a ’Szívtakarítás’ is elhangzott a koncerten.

Ráadásként sajnos csak egy szám erejéig jöttek vissza, szívesen elhallgattuk volna még őket. És külön köszönet a hegedűsért, aki emelte az est hangulatát.

Az Isolated zenekar neve egészen idáig ismeretlen volt nekem. A Müller Péter Sziámi vezette formáció elég friss, hiszen 2009-ben alakultak és elsősorban Joy Division számok feldolgozásait hallhattuk tőlük. Mivel nem ezen a zenekaron nőttem fel, így ezeket a dalokat aznap este hallottam először.

Érezhetően kicserélődött a közönség, erre a koncertre inkább az idősebb generáció volt kíváncsi. Sziámiék odaálltak a színpadra, és profin lenyomták a fellépést. Amit hiányoltam a koncert alatt, az a közönség és az énekes közti aktív kapcsolat volt. A másik két fellépővel ellentétben ez itt hiányzott. Ez a koncert nem nyerte el a tetszésemet, de lehet, hogy még öregednem kell pár évet, és akkor majd tudom értékelni a Joy Division számokat – is.

Végül A Kutya Vacsorájára újra a fiatalabb közönség töltötte meg a táncteret. Ezen az estén a Quimby billentyűse, Balanyi Szilárd helyettesítette Nemes Zolit, így már-már úgy érezhettük magunkat, mintha Quimby koncertre jöttünk volna, hiszen a dobok mögött Gerdesits Faszi ült és frontemberként Varga Livius fokozta a hangulatot.

Livius hozta a formáját, ezen az estén sem csalódtunk benne. Ő az a típusú előadó, aki ha kell, meghal a színpadon előadás közben. Remek átvezető szövegei voltak, melyek néha már filozófiai előadásba csaptak át, de ne felejtsük el, hogy Livius pszichológusnak tanult, így érthető a mélyebb tartalom. A szövegelés mellett persze a zenéé volt a főszerep. Jöttek a jobbnál jobb kutyás slágerek: A lány, akit csak egyszer látsz, a Hazudsz kutya, a Még egy tánc, a Magam adom és persze a Mindenkinek saját plázát is, melyekre tombolt rendesen a közönség.

A koncert fénypontja az volt, amikor Livis lejött a színpadról és farsangi fánkot kezdett osztani a közönségnek, mindenki nagy-nagy örömére. Közben a színpadon sem állt meg az élet, hiszen az MC Mamut-nak bemutatott srác remekül helytállt Livius szerepében. Sajnos a zenekar levonult a színpadról az utolsó szám után, és bizony nem jöttek vissza ráadást játszani. Tény, hogy a végére elég kevesen maradtunk, hiszen jól elhúzódtak a koncertek, de elég kitartóan próbáltuk visszatapsolni őket, sajnos eredménytelenül. Így fánk ide vagy oda, kicsit keserű szájízzel mentünk haza.

Betty