2009. június 9.

Giora Feidman: Minden dalra lehet táncolni

Giora Feidman

„A zenetörténelem élő része”: Több, mint 50 évvel azután, hogy  Giora Feidman először lépett a világ színpadára a klarinétjével, ez a dicséret, nem is tűnik túlságosan nagynak. A modern zene legfontosabb interpretálóinak egyikeként az évtizedek során Giora Feidman “jelenséggé” vált. Művész, tehetségkutató-felfedező és világszenzáció: a zene töretlen népszerűségű nagykövete.

Nehéz szavakba önteni, mit is művel a színpadon a klarinétjével; hogy nevet, zokog, miként nyűgözi le a hallgatóságát, miközben folyamatosan elkápráztatja őket valami újdonsággal. És mégis Giora Feidman arra ügyel, hogy újra és újra, újabbnál-újabb módon mutassa be a zenéjét. Sokoldalúsága, a saját, újító jellegű interpretációja a tangót, jazzt, komolyzenét és klezmert illetően remek és nagyszerű egésszé olvad össze. Zenei tevékenységeinek lenyűgöző skálája a jelenlegi vállalkozásaiban is tükröződik. Zenekari koncertsorozatai, rengeteg szólófellépése, valamint különféle filmes, színházi és zenei projektekben történő részvétele mind-mind azt mutatják, hogy Giora Feidman már régóta a legsokoldalúbb zenészek egyike. Kitűnősége a kulturális, vallásos és zenei gyökereiből fakadó jól megkülönböztethető személyes stílusából ered.

Egy argentínai zsidó bevándorló gyermekeként született 1936-ban és fiatalkorát az egyedi, zsidó zenei hagyomány, a klezmer jellemezte. Komolyzenei képzése után 18 évesen Feidmant felvették a Buenos Aires-i Teatro Colon Szimfonikus és Operazenekarba. Ezt két évvel később az Izraeli Filharmonikus Zenekarba, annak legifjabb klarinétosaként történő felvétel követi. A majdnem két évtizeden át ívelő tagsága során korának minden kiemelkedő karmesterével játszik. Ez idő alatt Giora Feidman kifejleszti a zene iránt érzett méltánylását, amely szerinte “a legbensőbb szellemiség nyelve”, olyan közeg, amely minden határt legyőz.

A hetvenes évek elején Feidman otthagyja az Izraeli Filharmonikus Zenekart és belekezd zenei üzenetének átadásába; a jó öreg klezmer hagyományainak világszerte tapasztalható újjáélesztésébe, amelyet a komolyzene és a modern zene sokoldalú stílusaival gazdagít. New Yorkból kiindulva, ahol a „klezmer királyaként” ünneplik, kikövezi az útját „zsidó léleknek” a klasszikus zenei színpadokra. Ezáltal a közönségének nem csupán a klezmer nagyon személyes interpretációját mutatja meg, hanem egyúttal határtalanul mély hódolatot az élet iránt. Ezzel egyidejűleg folyamatosan fejlődik a zenéje is. A kvartettjével egyetemben, amely a világkörüli fellépésein kíséri őt, Giora Feidman új irányokba kalandozik el. Argentin gyökereihez visszatérve, a tangó elengedhetetlen és alapvető részévé válik zenéjének. Olyan jelenlegi vállalkozásaival, mint a Spirit of Music (A zene szelleme), Tango Klezmer és Dance of Joy (Örömtánc) vagy a “Two Religions – One Language: Music” (Két vallás, egy nyelv: zene), a klarinétos a kultúrák közötti hidat építi fel. Ez az együttélés legalább annyira izgalmas, mint amennyire lenyűgöző és Feidman saját életének hátteréből fakad. Ezzel párhuzamosan Feidman ugyanakkor hű marad zenei karrierjének kezdeteihez, amikor is az útja során számos olyan közismert zenekarral lépett fel, mint például a Kronos Quartet vagy a Lengyel Kamarazenekar; továbbá olyan CD-ket adott ki, amelyeken a Berlini Szimfonikusokkal és a Müncheni Kamarazenekarral együtt játszik. 2002 júliusában a Müncheni Rádió zenekarával lép fel egy, a zene világa által már régóta várt eseményen: „Giora Feidman Mozart klarinétkoncertjeit játssza.” Mindezek mellett a művész a legkülönbözőbb vállalkozások keretein belül jelenik meg. Ezek között szerepel egy hangfelvétel a némafilmek egyik klasszikusához, a Gólemhez, továbbá egy utazás az elmúlt évszázadokon keresztül, amelyen az orgonista Matthias Eisenberggel együtt évek óta dolgozott. A koncertfellépések mellett ott van még a színpad. Németországban 1984-ben kezdődik Feidman rendkívüli sikere, ahol Peter Zadek azóta legendássá vált alkotásában, a “Gettóban” jelenik meg. Feidman tehetsége, amelyben a klarinétosi tehetségét a színpadi tehetségéhez mérik és nagyban dicsérik, 1994-ben folytatódik olyan operákban, mint a “Der Rattenfänger” (A hamelni patkányfogó) Dortmundban és a “Lilith” (1996-ban Bayreuthban), továbbá a “Meschugge vor Hoffnung” a Hamburgi Stúdiószínházban.

Ezt a zenei kört nemzetközi filmprojektek egészítik ki. A kilencvenes évek elején Giora Feidman Steven Spielberg meghívására válaszolva Itzhak Perlmannal együtt hozzájárul az Oscar-díjat elnyerő “Schindler listája” című film zenéjéhez. Feidman központi karakterszerepet játszik mind a “Beyond the Silence” (Jenseits der Stille) című filmben, mind pedig a Joseph Vilsmaier által rendezett “Comedian Harmonists” (ua.) című filmben. Mindkét film zenéjében Ora Bat Chaim műveit dolgozza fel. A festőnő, költőnő és zeneszerzőnő Ora Bat Chaim zenéje Giora Feidman számára a megértés szimbóluma. A nemzetiszocializmus áldozatainak emlékünnepségén együtt lép fel a berlini filharmonikusokkal a Bundestagban, a bemutatkozó fellépésén előadott szerzeményének címe “Love” (Szeretet). 2003 tavaszán a “Love” a címadó dala a “Giora Feidman plays Ora Bat Chaim” című lemezének. Ezért a lemezért kapta meg az “Echo Classic 2003” díjat a “Classics without Boundaries” (Klasszikusok határok nélkül) kategóriában a Deutschen Phonoakademie-től. 2004 és 2005 során ez a lenyűgöző művész Európa-szerte lezajlott koncertkörútjain villanyozza fel a közönségét. Jelenlegi projektjei egyikének címe “Nothing but Music” (Csak zene!), amiben nemzetközi hírű színészek és zenészek költői képek felhasználásával beszélik el és kalandozzák be a világot és a huszadik század történelmét, és amelyben a nagy klarinétos a Zene Szellemét vezényli.

A minden határokat legyőző zene elérésének álma Giora Feidman számára már rég valósággá vált. Koncertjei és hangfelvételei, amelyek többek puszta zenei élménynél, egy új párbeszéd közegévé váltak. 2001-ben a Német Szövetségi Köztársaság nagy érdemrendjével tüntették ki. 2005-ben ő kapta a német-lengyel határvárosban Görlitz/Zgorzelecben a nemzetközi „Brückepreis“-t (Híd-díj) a nemzetközi megértést elősegítő hozzájárulásáért. Annak az évnek az augusztusában volt művészi munkásságának egyik csúcspontja, a XX. Világifjúsági Nap Kölnben, amelyen 800.000 főnyi hallgatóság és XVI. Benedek pápa előtt lépett fel. 2006 márciusában ünnepelte Giora a 70. születésnapját és a születésnap alkalmából egy tévés dokumentumfilmet játszottak le.

“Éljen sokáig Giora, a klarinétja és a zenéje! Nemzedékek, kultúrák és osztályok között épít ő hidat és mindezt tökéletes művészi érzékkel teszi!” - írta a remek klarinétosról egyszer Leonard Bernstein. Az ő lelkes véleménye még ma is igaz.

1 2