2008. december 11.
Nem vonat. Nem, nem is fényposta. Aki ott volt hétfőn a Művészetek Palotájában, Csepregi Gyula 50-dik születésnapja alkalmából megrendezett koncerten, az biztosan nem felejti el soha mi is az a Pipe-light Express.
Azt mondják, a legszexisebb hangszer a szaxofon. Hogy a csajok miért buknak erre a hangszerre, a benne lévő nádnyelv miatt, vagy valami más, most nem szeretném megfejteni. Az viszont kiderült hétfőn, hogy a jazz igenis népszerű műfaj, és még az instrumentális változata is tud szórakoztató lenni. Sőt!
Nagyszerű műsort láttam a Müpában, felejthetetlen pillanatokkal, gyöngyszem melódiákkal. Azt est főszereplője, az ünnepelt Csepregi Gyula mellett feltűnt a színpadon Szakcsi-Lakatos Béla, Rátonyi Róbert, Szappanos György és Szende Gábor és még sokan mások.
Csepregit talán senkinek sem kell bemutatni, ötszörös Emerton díjas, itthon és külföldön is ismert művész, nyugodtan mondhatjuk hogy a legismertebb hazai szaxofonos. Ha valaki bármiféle Martint emleget, szóljatok neki, hogy ő csak a mester tanítványa!
A különböző duó, trió és quartett felállások mellett további három különlegesség is helyet kapott az amúgy elég hosszúra nyúlt programban. Egyik a szaxofon tanárokat felvonultató Saxprofessors formáció, másik a nemzetközi vizeken is sikereket halmozó Fool Moon vokálegyüttes. Utóbbira érdemes lehet még odafigyelni, nagyon tehetségesek és igazán izgalmas dolgokat művelnek a színpadon, a szó zenei értélmében mindenféleképp.
A harmadik csemege az este folyamán egy igazi unikum volt, a Baptista Harangzenekar. Aki nem látott még ilyet, az feltétlenül nézze meg őket valahol, mert az élményt írásban átadni lehetetlen.
Ez a koncert kihagyhatatlan volt, még akkor is, ha a biciklimet az istennek se cserélném le az est főtámogatójára. Köszönet érte Csepregi Gyulának.