2008. szeptember 1. | -gabriella-

A frutti-függőség mellékhatásai - videó!

A SZIN 3. napján is a Jate klub sátor bizonyult a legjobbnak, még úgy is, hogy azért a Nagyszínpadnál sok neves előadó lépett fel. A szombat esti kínálatukból a Vad Fruttik nevű formációt emelném kik, akik olyan előadást nyújtottak, hogy aki lemaradt róla az sajnálhatja. Egyébként meg vége van a SZIN-nek...

Kivételesen akkora tömeg nem volt a koncerten, pedig iszonyatosan sokan voltak szombaton, a fesztiválon, de pont ezt a koncertet a Kispál ütötte, úgyhogy végül is érthető a létszám. Mindenesetre a beállás alatt, ahol egyébként a két nagyobb slágerüket kezdték el, és hagyták félbe, ezzel is tesztelve a közönséget és saját magukat, már sokan beálltak az első sorba, hogy ezzel is biztosítsák maguknak a legjobb élményt.

Egy viszonylag hosszú beállást, egy viszonylag rövid koncert követett, bár itt egyáltalán nem volt azzal probléma, hogy csak ¾ órát játszottak. Annyira jó volt a koncert, hogy ez mindenért kárpótol.

Elég vegyesen játszottak gyorsabb, pörgős számokat, és inkább jazz-es hangvételű dalokat. Itt ki kell emelnem az énekes Likó Marcell „performanszát”, aki konkrétan megőrült a színpadon, és teljes átéléssel adta elő a dalokat.

A rajongók közül a legtöbben szerintem a Sárga zsiguli című számot várták a legjobban, mivel mögöttem (persze, hogy első sorban álltam), mindenki ezt ordította a számok között. Ettől függetlenül nem volt akkora tombolás ez alatt a szám alatt, mint akkor, amikor a Nekem senkim, de senkim sincsent kezdték el játszani. Ott tényleg teljes katarzison esett át mindenki.

Ezek után még játszottak pár számot, de itt kezdett el mindenki átlépni a Kispál koncertre, úgyhogy egy rövid rájátszás után elhagyták a színpadot. És akkor most mindenki várja, hogy mikor lesz a közelében egy Vad Fruttik fellépés.

Reméljük hamarosan...

-gabriella-