2008. július 5. | déka
Mivel már január óta hirdetik, senkit nem kavar fel a tény, miszerint a Yazoo, a nyolcvanas évek nagy popformációja újra együtt játszik. Ez – mivel a bandában csak ketten voltak – feltehetően nem okozott kikerülhetetlen logisztikai problémákat, Alison Moyet és Vince Clarke könnyedén le tudta nyomni eddigi koncertjeit, nem is kis sikerrel.
Legutóbbi show-jukat a Hammersmith Apollo-ban rendezték, ahol a szintipop-hangzás kedvelői, legyenek akár ősrajongók, akár ifjú titánok, vígan lakmározhattak az Upstairs at Eric’s és a You and Me Both legnagyobb slágereiből. Semmi playback, csak full elektronika.
Huszonöt év óta most először játszik együtt a bizarr ábrázattal ellátott DM-, Yazoo- illetve Erasure-kreátor, zeneszerző-computerfan Clarke és a rekedthangú blues-jazz énekes Moyet. A koncerteket csak brit állomásokra szervezték, egyelőre azonban akkora a siker, hogy valószínűleg tovább is mennek majd. A miniturné június 4-én Glasgow-ban vette kezdetét, utána Manchesterben, Wolverhamptonban, Brightonban, végül pedig a londoni Hammersmith Apollóban léptek fel.
"Újra élőben játszani ezeket a dalokat nem múltidézés számomra. Inkább olyasmi, mikor végre befejezel egy dolgot, amibe már belekezdtél - zeneszerzés, lemezfelvétel és koncertek" - fűzte hozzá Alison Moyet a kellő balladai homályba burkolván véleményét. Ha nem is értjük pontosan, hogy mire gondolt a művésznő, felvilágosítást kaphatunk Clarke nyilatkozatából, aki csak szimplán örül, hogy „újra ezekkel a dalokkal foglalkozhat ennyire hosszú idő után”.
A Queen Caroline street-i Hammersmith Apollo mindenesetre tömve volt rajongókkal, a Nobodies Diary-val indító Moyet pedig megmutatta nekik, hogy mit sem vesztett a dögből, mely hangjában mindig is bujkált. Clarke persze végig a man in black fapofa státuszt hozta, ahogy egy jó szintipop-direktorhoz illik, mindössze akkor mosolygott, mikor Moyet megjegyezte, hogy azért kell szüntetet tartaniuk, mivel Vince nem bírja bagó nélkül.
Az Only You, a Don’t Go, és további sikerdalok újra-interpretálása után a líraibb szerzemények is helyet kaptak, többek között a zseniális Winter Kills és a szintén kiváló In My Room is felcsendült az éjjeli popszeánszon. A gyomorszinti-hangzás szerelmesei minden bizonnyal alig várják, hogy a páros Európába is átkukkantson, visszaidézve nyolcvanas évek életérzést, igazán tiszta formájában, ahogy csak ők tudják.
Aki mégis lemaradt volna a koncertekről, és még a lehetséges európai show-kat is kihagyja, ne keseredjen el, a Yazoo egy négyrészes retrospektív kiadvánnyal is előrukkol, bőszen reménykedjünk benne, hogy a fenti koncertek egyikéből is csatolnak egy-két videót a válogatáshoz.
déka