2008. június 18. | Fodor Csaba

Punkok márpedig vannak

Június 11-én este miután a felhők is kellően kiöntötték lelküket, elázva értünk a PECSA-ba. Az 1980-ban alapított Bad Religion volt az est sztárvendége, két sokat vitatott előzenekarral. A beszámolóból kiderül, hogy megdobálták-e a PFL-t, mint arra gitárosuk a nekünk adott interjúban számított, és hogy mire képesek a negyven fölötti zenészek.

Este hét körül, amikor még a csapolt sör is csak háromszáz forint volt a pultnál, csak az első sort foglalták be a punkok a PECSA-ban, tömegnek nyoma sem volt. Igaz a bejárat előtt viszonylag nagy csoportosulások fogyasztották  itókájukat - fanyar, szörpös kannásborszag terjengett a levegőben. A magyar The PFL háromnegyed nyolc körül kezdett neki a koncertjének, a hangulattal a sör ára is együtt ugrott, már négyszáz volt a korsó. Nem az a gond, hogy ez túl drága lenne, de kiírhatnának egy árat, amit tartanak. A PFL szűk fél órát kapott a szervezőktől, ezért némileg felgyorsítva játszották számaikat, kevés köztes szöveggel, és némi megilletődöttséggel. De vágyuk teljesült, hisz az a körülbelül ötven ember, akik a színpad elé sorakoztak, láthatóan jól szórakoztak a powerpop banda koncertjén. Nem is volt benne hiba, pontosan, profin tették a dolgukat, a színpadi mozgáson lehetne még csiszolni. Az, hogy illettek-e a Bad Religion elé, már egész más kérdés. Igazából nem, mint ahogy az utánuk következő szlovén Multiball sem, akik stílusban eléggé hasonlítottak a PFL-re, és ha ezek után mondjuk a Green Day következik, akkor egy remekül összerakott fellépőgárdája lett volna az estének. De igazából melyik magyar punkegyüttes az, amelyik hasonlóan szofisztikált és van annyi társadalomkritika a szövegeikben, hogy illenének Bad Religion elé? A közönség egy része, mint azt a koncerthez kapcsolódó fórumokon megmondták, valószínűleg az előzenekarok miatt nem jött korábban. Persze az is csak hazánkban tipikus, hogy nézők nem kíváncsiak az ismeretlen felvezető-együttesekre. Különösen a nagy külföldi punk bandák fellépéseinél fordul elő az a paradoxon, hogy ebben a viszonylag underground szcénában a közönség „hírességeket” akar látni előzenekarként is. Pedig ismert vagy nem, illett a főzenekar elé vagy nem, mind a PFL, mind a Multiball kitett magáért és élvezhető koncertet dobtak össze a színpadon.

Nagyon érezhető volt, hogy mégis mindenki a huszonnyolc éve sikeresen létező los angelesi csapatot várja, amint véget ért a szlovénok koncertje nagyjából meg is telt a koncertterem. Kissé hosszúra nyúlt szünet után fel is tűntek az este sztárjai a színpadon, és már az első számra beindult a pogó középen. Aztán a harmadik szám végéig annyira összefolyt a zene, hogy a kordonon belüli wotósok észre sem vették, hogy lejárt az idejük és ki kellene jönniük. A Bad Religion nagy problémája az, hogy bár a punk színtér második generációjaként megújították zenéjükkel a stílust, nagyon sok későbbi zenekarra voltak óriási hatással, önmagukat mégsem tudják felülmúlni. Rettentő profi zenészek, minden a helyén van, ötletesek és elgondolkodtatóak a szövegeik, és nem is váltak demagóggá, mint sok más politikai zenekkar, de nem igazán sikerült nekik megújulni. A számok átvezetésénél egy-egy Guns ’N Roses szólóval megtörték ugyan az állandó ritmust, valamint a tökéletesen elhelyezett nagy slágerek, mint a Stranger Than Fiction, a Punk Rock Song, vagy a Requiem is sokat dobtak az összhatáson. A fellépés mégsem volt átütő, hiányzott a banda és a közönség közti kommunikáció. Greg Graffin elmondta a szokásos dolgokat, vagyis örül, hogy harmadszor is itt lehetnek hazánkban, imádja a magyar nőket és ennyi. A színpadi mozgás sem volt épp megnyerő, persze ez negyven felett nem is várható. Egyedül Greg Hetson, a manóalkatú gitáros ugrált szöcskeként. Körülbelül egy óra zenélés után levonultak a színpadról, majd visszataps után némileg közönségkívánságra eljátszották az American Jesust, és még három számot. Néha kordonon belülre potyogtak a crowd surferek, nekik a biztonságiak „kellő jómodorral” megmutatták merre van a kimenet. Mikor a koncert véget ért egy tizanhat körüli lány azt kiáltotta: „Ez volt életem legjobb koncertje”. Reméljük lesz még neki jobb is.

Fodor Csaba