2008. április 9. | -nm-
A hetvenes évek végén indult iskolateremtő, és mostanában újraegyesülő bandákhoz most újabb jól csengő név csatlakozik. Megint működik ugyanis a The Specials nevű alapvető ska-együttes, amely anno finoman és stílusosan elszakította a műfajt jamaikai gyökereitől, hogy elvigye a pszichedélia és a korabeli angolszász pop irányába, amely aztán többek között a Madnesshez vezetett. A Ghost Town című remekmű egykori előadói most új lemezt és turnét ígérnek.
Amit a PASO-nak és társaiknak hála manapság az autentikus ska-hangzásról tudunk, azt javarészt elfelejthetjük, ha a Specialsról beszélünk. A zenei sokszínűség első körben Joe Strummernek volt köszönhető – a fiatalabbaknak csak annyit, hogy ő volt a legendás, punkegyüttesnek mondott (valójában inkább popzenében utazó) Clash frontembere, amely banda szintén játszadozott a ska-manírokkal. Szóval Joe magával vitte az akkor még Special AKA néven nyomuló fiatal kétütemű reménységet, és összehozta Elvis Costellóval. A többit ismerjük: idióta színpadi mozgás, a hatvanas évekből csórt, imádnivalóan elszabott egyenruhák, és egy hagyományos hangzású bemutatkozó album. Mellesleg megalapítják a 2 Tone kiadót, második albumukkal pedig nyitnak a pop, a new wave és az elszálltabb, pszichedelikus hangzás felé, és a Clash-hez hasonlóan olyan társadalmi problémákról énekelnek, amelyet a korabeli angol közélet szeretett figyelmen kívül hagyni (ilyenek például a munkanélküliség, a kizsákmányolás, és mindennek rákfenéje: az unalom). Ebből az időből származik a Ghost Town című dal is, amely például a Blöffből lehet ismerős.
Ezután jött egy kevésbé sikeres, Nelson Mandelához dörgölőző stúdióalbum, majd feloszlás (páran belekezdtek ugyanis a Fun Boy Three nevű, szirupos popot gyártó, de nagyon sikeres formációba); a kilencvenes években pedig egy újabb lemez, ezúttal feldolgozásokkal. Tavaly viszont Glastonburyben két meglepetés-cameóval is sejtették, hogy valami készül (az egyik Lilly Allen, a másik Damon Albarn koncertjét dobta fel). Most pedig megszellőztették, majd meg is erősítették, hogy végigpróbálják a nyarat, majd újra összeállnak egy turné, sőt egy lemez erejéig – aztán majd meglátják. „Úgy tűnik, harminc évembe telt, mire rájöttem, hogy tudnánk mi még ezt csinálni nagyon jól” – mondta bariton hangján a frontember, Terry Hall, akire nagy hatással van, a szintén újra aktív Patti Smith vagy a Pixies. „Vagy méltósággal csinálod, vagy sehogy.”
Arról persze lehet vitatkozni – főleg az autentikus hangzást kultiváló magyar közegben -, hogy akkor most ska-e a Specials, vagy már valami más. Mi azt mondjuk, tök mindegy, a lényeg, hogy baromi jó bulizenét csináltak régen is, és nincs okunk feltételezni, hogy most ne így lenne.
-nm-
Forrás: bbc.co.uk