2008. január 28. | -nm-

Jön az új Portishead

Újra aktív a kilencvenes évek egyik legfontosabb együttese, a bristoli Portishead. Az új lemez körül persze nagy a huzavona, a banda útját pedig késések, kreatív válságok és vérig sértett zenészek szegélyezik. Geoff Barrow beszól mindenkinek, Beth Gibbons elkínzott arccal kapaszkodik a mikrofonállványba, a sztárproducer pedig repül. Nagy Portishead-update.

Miután két stúdió- és egy élő album után a háromtagú együttes gyakorlatilag felszívódott 1998 táján, gyakorlatilag folyamatosan érkeznek a hírek a nagy visszatérésről. Többnyire persze csak álhírek és a fájlmegosztó hálózatokon elterjedt kamu Portishead-lemezek jelezték, hogy a rajongók messiásként várják vissza Beth Gibbons énekest, Adrian Utley gitárost és Geoff Barrow mindenest. 2006 óta viszont ők maguk nyilatkoznak a Dummy és a Portishead című iskolateremtő triphop-albumok folytatásáról, és hosszú huzavona után úgy tűnik, a projekt finisbe érkezett – a kiszivárgott dalok pedig több mint bíztatók.

Két éve, az új albumról szóló első tárgyalások idején még bizakodó volt mindenki, kiadójuknak, a Go! Recordsnak tetszettek az új ötletek. Még az elviselhetetlenül negatív kreatív agy, Geoff Barrow is ilyeneket mondott: „Jó belegondolni, hogy még van bennünk, vén fingokban pár olyan dallam, ami nem úgy hangzik, mint valami könnyed Zero7- vagy Moby-szarság.”

Nyáron persze, amikor kiderült, hogy mégsem mennek egyszerűen a dolgok, és legalább több hónapos késésre kell számítani, visszatért a jó öreg Geoff: „Minden nap dolgozunk ezen a szaron. Tényleg nehéz ám nem úgy hangzani, mintha saját magunkat parodizálnánk, rosszul.” Ugyanebből a lendületből beszólt a Gorillaz- és Gnarls Barkley-tag Danger Mouse-nak, amikor arról volt szó, hogy ő lehetne az album producere. „Előbb kakálnék anyu vasárnapi ebédjébe, minthogy ezt hagyjam” – zárta rövidre a témát. A dj nem értette, mi van, Barrow pedig keresetlenül bocsánatot kért.

Nem sokkal később felkerült (és azóta is ott van) két instrumentális minimáldal a Portishead Myspace-oldalára, amelyek nem sokat vetítenek előre a várható zenei világból – persze a rajongók azért több milliószor lejátszották őket. Az igazi előrelépés egy éve, 2007 elején történt, amikor előre nem bejelentett meglepetéskoncertet adtak egy kis bristoli bárban. A minimálisan hangszerelt bensőséges előadáson pár új számot is leadtak, az a pár szerencsés pedig, aki véletlenül ott volt (és később persze a Youtube közönséges is) az állát keresgélte.

Ezután hivatalossá vált minden: az új album készül, az együttes pedig koncertezésbe kezd, nem is akármilyen ambíciókkal. Decemberre megszervezték a háromnapos angliai Nightmare Before Christmas nevű bulit, ahova a fellépőket (Aphex Twin, Radiohead, The Horrors, stb.) is ők választották ki, természetesen saját koncerttel megtámogatva.

Időközben megkerestek egy amerikai sztárproducert, a hiphop-hangzásban és rádióbarát feldolgozásokban utazó Mark Ronsont (Amy Winehouse, Kasabian, korai Radiohead). Geoff persze szokás szerint bepipult, amikor Ronson azt nyilatkozta, hogy az album keverése egy hét alatt kész lesz, ráadásul később – ami legalább ilyen megbocsáthatatlan, - Bob Dylan-számokat akar remixelni. „Azért nagy tehetség kell ahhoz, hogy tisztességes számokból ratyi szupermarket-zenét csináljon.”

Ősszel elkészültek a felvételekkel, de persze rengeteg munka van még az albummal. „Különbözik mindentől, amit eddig csináltunk” – mondták, az azóta kiszivárgott koncertfelvételeket hallva teljes joggal. Az együttes nem szelidült meg, nem adta fel az elkínzott, depresszív hangzást, amit az énekesnő 2002-es szólóalbumán maga mögött hagyott (az Out of Season a Portishead munkásságához képest kifejezetten kedves és szelíd zenei világú). Beth Gibbons ugyanolyan kétségbeesetten kapaszkodik a mikrofonba, a gitár ugyanolyan szomorú és Barrow zörejei ugyanolyan ijesztőek, mint tíz éve.

A Nightmare-buli után még adtak egy kisebb koncertet Bristolban, majd bejelentették az európai turnét (kezdhetünk vonatjegyre gyűjteni, ugyanis a legközelebb helyszín természetesen Berlin lesz), és nyáron fellépnek a kaliforniai Coachella óriásfesztiválon. De ami a legfontosabb: április 14-én THIRD címmel 11 számnyi, azaz 50 percnyi új Portishead-et kapunk.

Neményi Márton

Forrás: nme.com

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

Comentario

Teknokol	2008. jan.. 31.  16:40	4
mi az a portished??

marci	2008. jan.. 31.  03:19	3
nem, az a tény, hogy van, aki nem bírja hallgatni... na, én bírtam :) 16 évesen azért nagy dolog volt meghallani a 2. albumukat.

szexuális zaklatás panda	2008. jan.. 30.  15:17	2
ezt nem erősítem meg bár az a bizonyos koncertlemezük hallgathatatlan volt ez sajna tény...

pgabor	2008. jan.. 28.  21:07	1
a portishead szar

Teljes fórum