3423 zenekar 12355 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
PaFe 2012

2012. május 31. | -gabriella-

Ilyen volt a PaFe összességében

Copyright:

Már csak egy dologgal vagyok adós a Pannónia Fesztivállal kapcsolatban, ez pedig a kedvenc részem, az összegzés. Amikor hazaértem, gondoltam végigolvasom a facebook-os adatlapjukat, mintegy közvélemény kutatást végezve, hogy a többi embernek hogyan is tetszett a fesztivál. Hát, érdekes eredmények születtek. És még pár sztori búcsúzásként Szántódpusztától! 

Első körben nézzük meg, mit is mondtatok Ti a fesztiválról. Az idei PaFe visszajelzései igen vegyesek voltak, de nagyrészt negatív kommentekkel találkoztam. Főként a szervezést kritizálták, illetve az életszínvonal minőségét (értsd.: fürdő, toitoi), a biztonsági őröket is előszeretettel szidták, és úgy általában mindennel volt valami probléma. Valóban olyan volt egy kicsit, mit egy ős-Sziget, ahol még megtörténhetnek olyanok, hogy valakit nagyon átvizsgálnak belépétetésnél, valakit pedig egyáltalán nem. Sőt, arra sem fordítottak nagy gondot, hogy a napi karszalagok színben legalább különbözőek legyenek, vagy anyagban térjenek el a négy és három napos jegyektől. Ezt elég sokan használták ki, volt olyan, aki négy napig tartózkodott benn a fesztiválon az első napra szóló jegyével. Jó neki. A fürdés valóban necces volt az első pár napon, ettől függetlenül nem gondolom azt, hogyha már érzed, hogy büdös vagy, akkor nem bírsz ki egy hidegzuhanyt, vagy teszed túl magadat azon, hogy koedukált. Szerintem ezt is túl lehetett élni. Annyit mondanék rinyáéknak, hogy tavaly Várpalotán én utolsó nap egy tömítéssel zuhanyoztam le, szóval ez még istenesnek számított. 
 
A WC-k állapotának megítélése elég szubjektív, mert ez is elég vegyes volt. A kempingben például ötször meggondoltad, hogy egyáltalán elindulsz-e, mert olyan rohadt messze tették tőlünk, plusz azt használta mindenki. Kicsit lejjebb már jobb körülmények uralkodtak, azokat naponta ürítették. A mi jolly joker-ünk a Pesti Est és a Hip-Hop sátor végében található hosszú toi toi sor volt, ott soha nem állt senki és még este is volt olyan, amit elsőként használtunk. 
 
A biztonsági őrökre újból nem térnék ki, róluk már egy előző cikkben leírtam a véleményem. Egyrészt igen szórakoztatónak találtam, hogy némelyik mennyire inkompetens bizonyos dolgokban, másrészt utolsó este két percenként járőröztek felénk. Nem is értettem, minek kell folyamatosan a pofánkba világítani, ha már az első három este leszarták. És akkor ez még a szolid meglátásom a dologról.
 
A szervezési problémák voltak a legviccesebbek, pláne, hogy első nap senki nem tudott semmilyen felvilágosítást sem adni. A harmadik napig nem is váltották vissza a re-poharakat, úgyhogy akik elmentek két nap után, azok viszonylag rosszul jártak. Ahogyan azok a punkok is, akik úgy érezték, abból meg lehet élni nap mint nap, hogy visszaviszed a poharakat. Hát nem. Azt is elég nehezen sikerült kideríteni, hogy hol is lehet visszaadni pontosan. (Ha valaki nem tudná még most sem: a Rockélet Metál Sátorban) Igazából ezzel csak jól jártak az emberek, nekem még van itthon kettő poharam szuvenírnek. De határozottan jól néz ki. 
 
Mindez persze eltörpül amellett, hogy társasági szinten –és ehhez van a legkevesebb köze a szervezőknek – rohadt jól éreztük magunkat, még most is nevetünk egy-egy szituáción. Kicsit hiányzik is, hogy ne halljam valahonnan azt, hogy Nyuszicsibe, vagy a punk tini horda mögülünk, akik közül az egyik fejhangon ordította utolsó reggel, hogy Shööööör, természetesen két perces rigmusokban, majd rituálisan elégették a sátrukat. Meg az olyan kikiabálások, hogy: „Jól vagy, minden, rendben? Gyógyszer? Pohár sör?”. És a szomszédból az a zseniális történet, miszerint első este a lány meg a fiú befeküdtek a sátorba, a srác a csaj kezébe adta a farkát, aki erre csak ennyit mondott: „Köszi, nem szívok dekkelt cigit”.
 
Szóval igen, ilyen volt a 2012-es Pannónia Fesztivál számomra Szántódpusztán. Azt hiszem egy is megy a filléres emlékek dobozba. Köszönöm!
 
Ezt a cikket Miminek ajánlom.
 
-gabriella-
 
A képeket a Pannónia fesztivál oldaláról vettem át, melyet linkkel együtt jobb fenn a megosztás boxban találtok. (szerk.)

 

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2012. május 30.

A Pannónia Fesztivál mexikói határa

A PaFe negyedik napjára elkezdett fogyni nekünk is a lendületünk és kezdtük egyre rutinosabbnak érezni magunkat a tekintetben, hogy minden reggel 5-től folyamatos ébresztés van. Sejtettem én, hogy nem wellness nyaralásra megyek, de amikor az ordibálós lány mellettem kijelentette, hogy fesztivál van, f*sznak alszol, akkor volt egy pillanat, amikor arra gondoltam, lehet nem lenne rossz a szenior kemping. Ezt az ötletet 10 Ft-ért árulom a fesztiváloknak, a szerkesztőségben van a címem.  Tovább

2012. május 30.

Ne röhögjél, várjál, várjál!

Mint eddig is kiderült, a PaFe-n nem nagyon sikerült kiszakadni a Nagyszínpad bűvköréből, de ez leginkább annak volt köszönhető, hogy azt hallottad mindenhonnan. Plusz, ott volt a palacsintázó és a Soproni azon pultja is, ahonnan mindent lehetett egyszerre hallani. Azért, amikor beindult az este sikerült elszakadni az asztaloktól. Harmadik nap, a teleregény 453. fejezete.  Tovább

2012. május 30.

Lesz, ami lesz – Pannónia Fesztivál!

Ahogyan azt már írtam a Pannónia Fesztivál harmadik napján szerenádra ébredtünk, méghozzá jó korán. Ennek köszönhetően, amíg nem volt dolgunk, és szokás szerint a sátorban fetrengtünk, addig a szomszédok élménybeszámolóit hallgattuk. Hasonlóan izgalmas volt, mint a miénk.  Tovább

2012. május 29.

Azért fesztiválozz, hogy reggel legyen miről beszélni! - PaFe 

A pénteki nap a Pannónia Fesztiválon pontosan ugyanúgy kezdődött, mint egy átlagos fesztiválon, másnaposan a sátorban, rohadt korán, hiszen a kempingben nem áll le az élet. Ezen a napon látogatott a Balaton mellé Flo Rida is, de ő kapott egy külön cikket, úgyhogy most biztos örül valahol magának. Mi pedig folytattuk utunkat.  Tovább

2012. május 29.

Flo Rida in dö bilding – Szántódpusztán járt a sztár! 

Sokat gondolkodtam, hogy érdemes-e Flo Ridáról külön posztot írni, mivel nem az én világom, ámde mégiscsak a PaFe húzóneve volt. Hát így engedek a magamban lévő nyomásnak és leírom milyen is volt, a Nike cipőt dobáló, másfél órát késő hip-hop „sztár”.  Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky