2018. október 9.

Újabb tizenkét életút zenével

Megjelent az NKA Hangfoglaló Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogram oral history sorozatának, a Hangok és ütemeknek a harmadik kötete, tizenkét életútinterjúval.

Az NKA Hangfoglaló Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogramja 2015 tavaszán kezdte az oral history módszerével készülő interjúk rögzítését. Az interjúalanyok között televíziós és rádiós szerkesztők, zenekarvezetők, énekesek, hangmérnökök és más szakemberek is megtalálhatóak – olyan figurák, akik tevékenyen formálták a Kádár-korszak zenei életét akár a háttérből, akár a színpadon állva. A beszélgetések szerkesztett, lábjegyzetelt változatából két kötet is megjelent a Hangok és ütemek-sorozatban, melynek immáron a harmadik része is kézbe vehető.

A magyar könnyűzene-kutatás igencsak fiatal. Ez lehetne akár előny is, azonban a félmúlt története közelsége ellenére rendkívül nehezen hozzáférhető. Egy hatalmas kirakóshoz hasonlít, amelynek darabjait óriási munka megkeresni, és még nagyobb munka összerakni egy nagy egésszé. Ezen dolgozik az NKA Hangfoglaló Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogramja: történeteket, adatokat gyűjtünk; átmentünk, megőrzünk, és igyekszünk megosztani azokat a kincseket, amiket találunk. Az alprogrammal együtt dolgozó szakemberek által készített oral history-interjúk a Kádár-korszak szubjektív lenyomatai. Összeolvasva őket, megnézve az átfedéseket, az esetleges ütközéseket az egyes sztorikban, új fénytörésben láthatjuk a szocializmus könnyűzenei életét.

Az interjúkat Csatári Bence, Dragojlovics Péter, Fernbach Erika, Jávorszky Béla Szilárd, Papp Máté, Rozsonits Tamás és Szabó Kata készítették. Az első fejezetben a táncdalok világának kiválóságai szólalnak meg: Koós János, Szántó Erzsi és Poór Péter. A második etapban a beat és a dzsessz meghatározó alakjai, Szörényi Szabolcs, Csuka Mónika és Szűcs László életútjába pillanthat be az olvasó. Az énekelt versek, folk és a dalműfaj úttörői is helyet kapnak a kötetben, Sebő Ferenc, Huzella Péter és Krulik Zoltán személyében. A negyedik fejezet megszólalói más perspektívából közelítenek a zenéhez: Bakos István festőművész, grafikus, fotográfus számos meghatározó lemezborítót készített; Gesler György táncművész, koreográfus nevéhez olyan darabok fűződnek, mint az Illés-show és a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról; Kövér Péter pedig a Budapest Sportcsarnok kiváló szervezői gárdájába tartozott.

A Hangok és ütemek 3. kötetének interjúalanyai tehát párhuzamos világokból jöttek. Mégis, emlékeik számos ponton kapcsolódnak, és reményeink szerint általuk átfogó és hiánypótló képet kaphat az olvasó a Kádár-korszak zenei érájáról.