Megjelent, a még tavaly debütált One Night Stand zenekar második videoklipje, az Álomkép, melyet a Dagger&Strings Session csapattal forgattak, a Fejér megyei Gánton. A klipben, az akusztikus gitár mellett előkerülnek olyan egzotikus hangszerek, mint a tamburin (csörgődob) vagy az afro-perui cajon.
„Vissza a természethez” Valószínűleg ez a rousseau-i gondolat ihlette a zenészekben, amikor egy erdőt választottak legfrissebb kisfilmjük forgatásához. A francia filozófussal ellentétben, a fiúk nyilván, nem a 18. század meghatározó eszméje gyanánt sétáltak ki az erdőbe, mindössze azért, hogy elkészítsék második videójukat.
A banda mellett szóljon, helyes gondolatot próbáltak meghonosítani, amikor távol a civilizációtól egy erdőben forgatták le a klipet, és hogy a természetességet és az élő hatást erősítsék, a hangot és a képet is egyszerre rögzítették, ezzel előtérbe helyezve olyan elveket, mint hogy a zene, élő és nem csak utómunkával gyártott produktum lehet. Ennek a hátránya viszont az volt, hogy nem oldották meg, azokat a hangtechnikai problémákat, amelyekre a stúdiómunkák hivatottak. Ezért néhol túlságosan előtérbe került a zene, az énekes hangját pedig nem minden esetben lehet hallani illetve itt-ott a hangok még egy kicsit meg is megcsúsznak. A képi világ tökéletesen tükrözi a dalszöveget. Az Álomkép egy félresikerült szerelmi románcot taglal. A helyszín jó választás volt, mert azt az érzést vetíti le, amit egy szakítás után átélnek a felek. A videoklip cseppet sem tekinthető mainstream produktumnak, a dalszöveg viszont annál inkább. Felmerült a kérdés, hogy melyik fontosabb, egy kiváló kisfilmelkészítése vagy egy közönség igényeit kielégítő dalszöveg? Vagy tovább gondolhatjuk, egyáltalán mitől sláger egy sláger? Elég, ha szórakoztat, vagy valamiféle esztétikai élményt kell, hogy nyújtson? A szánalmas kis 21. századunkban sokszor nincs szükség belső tartalmat keresni, elég, ha megtalálhatóak benne klasszikus dallamok, amihez természetesen egy fülbemászó szöveg dukál.
Nem újdonság, arra keresni a választ, hogy melyik dal számít slágernek, mindenkinél más hatások érvényesülnek zenehallgatás közben, és mindenki saját érzései alapján dönt arról, hogy számára miféle élményt kell, hogy nyújtson egy szám. Rohanó világunkban pedig, a közönség, nem minden esetben tudja értékelni azokat a „slágereket”, melyek értékes mondanivalót tartalmaznak. De egyáltalán mostanában vannak ilyen dalok még? A 1NS egyébként, még tavaly mutatkozott be, bár már két éves a zenekar, de mégis csak nyáron jelentették meg első klipjüket, a Slágert.
Nem sokkal előző megjelenésük, a Sűrű végtelen után egy már-már karneváli hangulatú, mégis súlyos kérdéseket boncolgató dallal jelentkezik a Blahalouisiana. A continua
A dal mindenki számára ismerős érzéseket fogalmaz meg olyan hangulattal vegyítve, amitől annyira szerethető a Blaha-pop. A Sűrű végtelen szerzője, Schoblocher Barbara gondolatainak világába hívja a hallgatókat. A continua
Az elmúlt években egyre több hazai zenekar próbálja összemosni a modern metal, az elektronika és a hiphop határait, de kevés formáció találta meg ebben a saját, könnyen felismerhető hangját. A budapesti Acid Empire azonban pontosan ebbe a kategóriába tartozik. A 2022-ben alakult csapat industrial és rap-metal alapokra építkező zenéje egyszerre agresszív, feszült és atmoszférikus, miközben végig ott lüktet benne valamiféle hideg, városi nyugtalanság. A continua
Vannak olyan slágerek, amelyek már első hallgatásra megragadnak az emberben. Legyen az a szöveg, a dallamvezetés vagy éppen a hangulat, ilyenkor mindig magunkkal viszünk valamit az előadó alkotásából. Freddie korábban megjelent angol nyelvű szerzeménye ugyanilyen hatással volt Lotfi Begire, aki azonnal stúdióba vonult, hogy elkészítse saját verzióját a felvételhez. A continua