A diszkó gömb sötétebbik oldalára száműzi a dubstep dzsinneket és egyéb kókler vágybeteljesítő kisiparosokat a Mantra Porno – a saját ördögi popkonyhájukban összemixelt aranyhaluk nem elég, hogy fülbe „mász”, de a három helyett eleve négy kívánságot teljesít.
A tavaly 10. szülinapos, azaz komoly és felelősségteljes kiskorúvá érett zenekar eddig sem az monoton és álmosító félmegoldásairól volt híres: az első album, a Ganja Police jóféle, elektromosan pozitív töltettel rázta fel az étert, a következő Fine Light Days/BETA Message lemezről a Green Legion és Disco Galaxy című nóták pedig úgy fészkelték be magukat az MR2 Petőfi track listájára, mint zuhanyrózsa alá a szappanhabos dúdolás. A 2011-ben napvilágot látott Kérek Lakást című harmadik albumon aztán végképp lepacsizott a rock and roll és az elektronika – az általuk „álnaív popként” jellemzett, szívdobbantóan zörejalapú érzésvilágot mindenki a magáévá tehette már, aki valaha koncertjükre elmét rátaposni elmerészkedett. Aki nem, annak csak annyit: a Mantra Porno sikeresen ébreszti fel az emberben a spotlámpa-fényű lúdvércet, akinek semmi egyéb vágya nincs, minthogy a konyhában a fagyasztóból előhalászott, durva ritmusokat álltó helyében falja fel.
A zenekar a has tájék helyett a lábban lakozó bugira rárakódó, zsírosan kellemes darabokkal lepte meg eddig is a rajongókat, ám a hangjegyalapú zsebmágia csak most szikrázik fel igazán. A hangzásra megint csak jócskán rátekerő muzsikusok ezúttal egy négy számból összepakolt meglepetés-szettel rukkoltak elő, és mit tagadjuk: az Aranyhalra elkeresztelt anyag úgy fickándozik, hogy a szív meg lélek mellett az mindenképp talpalávaló. A When I Say hatására az ember kisbolygóvá lenne egy diszkó gömb körül: a kicsit karcos, Kassai Eszti hangjával megédesített nótában benne van minden, amitől az ember szívesen áztatja magát az elektronikában. A Május 30. és a Try to catch me is a már kitaposott ösvényeken vág neki az új utaknak – a „most elindulok, nem tudom, hová/vidd a múltamat rejtsd az ágy alá” sorokkal megtámogatott ritmusalapú szőnyegbombázás a végfokokra a címszereplő Aranyhalban ér el… ám, hogy ott megpihen-e, még mi sem sejtjük, mert rejtély.
Nem sokkal előző megjelenésük, a Sűrű végtelen után egy már-már karneváli hangulatú, mégis súlyos kérdéseket boncolgató dallal jelentkezik a Blahalouisiana. A continua
A dal mindenki számára ismerős érzéseket fogalmaz meg olyan hangulattal vegyítve, amitől annyira szerethető a Blaha-pop. A Sűrű végtelen szerzője, Schoblocher Barbara gondolatainak világába hívja a hallgatókat. A continua
Az elmúlt években egyre több hazai zenekar próbálja összemosni a modern metal, az elektronika és a hiphop határait, de kevés formáció találta meg ebben a saját, könnyen felismerhető hangját. A budapesti Acid Empire azonban pontosan ebbe a kategóriába tartozik. A 2022-ben alakult csapat industrial és rap-metal alapokra építkező zenéje egyszerre agresszív, feszült és atmoszférikus, miközben végig ott lüktet benne valamiféle hideg, városi nyugtalanság. A continua
Vannak olyan slágerek, amelyek már első hallgatásra megragadnak az emberben. Legyen az a szöveg, a dallamvezetés vagy éppen a hangulat, ilyenkor mindig magunkkal viszünk valamit az előadó alkotásából. Freddie korábban megjelent angol nyelvű szerzeménye ugyanilyen hatással volt Lotfi Begire, aki azonnal stúdióba vonult, hogy elkészítse saját verzióját a felvételhez. A continua