Az Alice in Chains blogol, pöfög, füstöl és tör előre még akkor is, ha két eredeti taggal már kevesebben vannak. A zene a régi a ritmusok maradtak, ha valaki nem hallott mostanában felőlük, itt az ideje csatlakozni, de csak ha bírod a metált és az érdes hangokat. Részlet a blogjukból.
Megcsörrent a telefonom Winnipegben, az első este és egy pár őszinte szóváltás után, a hang a másik oldalon azt mondja, - „Ide tudnál jönni megszagolni a szobámat”?
Hát párszor turnéztam már az elmúlt húsz évben, és halottam is már fura dolgokat, de mind közül ez lett az első.
Most próbáld elfelejteni az egzotikus lokálokat, vagy a kiárusított showkat és az öt csillagos hoteleket, a hírességeket és a jó csajokat, ami néha ezzel az élettel jár. Mert, ha belesel néha egy rock bandával az élet függönye mögé az úton, ez néha csak annyiról szól, hogy segít az egyik haver a másik havernak. Azáltal hogy beszimatol a szobájába.
Szóval ezt tettem.
Felkaptam a cipőmet, és lementem Seanhoz és jópárat beleszagoltam a szobájába, - és semmit nem éreztem.
Nyilvánvalóan azt gondolta, hogy gázszivárgás van, de az orrom nem fedezet fel semmi ilyesmit. Szóval miután bedugtam a fejem minden lyukba és minden kamrába, még négykézlábra is ereszkedtem. Belelihegtem a szőnyegbe, és biztosítottam őt, hogy minden rendben van, és azt visszamentem a szobámba.
Visszaérve, sikeresen hozzáadva még egy munkatapasztalatot az életrajzomhoz, megnyugodva tapasztaltam, hogy nálam a kisüsti whisky-m és a sajtos csipszem érdekes illatán kívül semmi nem változott.
A következő három nap próbálással telt a fellépésre, és a következő három éjszaka vagy belemerüléssel, vagy a Winnipegi éjszaka elől való bujkálással, attól függően melyik banda vagy csapat tagja voltál.
Az elkövetkező három napban (nappal) a koncertig, a fiuk egy csomó rajongóba futottak bele a hotel körül és bent a városban, és lenyűgöző volt mennyi ember emlékezett a banda legutolsó Winnipegi fellépésére.
Csaknem 20 éve volt már, mikor a Van Halennek nyitottunk 1991 Novemberén. (Ekkor még eredeti felállásban: Mike Starr, Layne Staley, Jerry Cantrell, Sean Kinney.)
Sem Sean sem Jerry nem tudta pontosan feleleveníteni mikor is voltunk itt utoljára, de valami oknál fogva az én fejembe megmaradt ez a dátum.
Ez biztos annak is volt köszönhető, hogy még mindig jól emlékeztem a három vagy négytömbnyi gyaloglásomra, a térdig érő hóban a hotelünktől a mosodáig, egy szál dzsekiben és egy fasza teniszcipőben. Ami arra volt jó, hogy úgy, lefagytak a lábujjaim, és a füleim és az orrom, hogy nem a mosodába mentem volna két lépés után, hanem inkább egy korházba, de kurva gyorsan.
Valami furcsa ok miatt szó szerint ez a magyarázat, arra hogy egyáltalán emlékszem valamire is akkori ittlétünkből. Kitudja miért, de csak ez az ami megmaradt.
Sajnos az emlékezet kihagyás elég gyakori dolog, főleg olyankor, ha egy csomót utazol. Ilyenkor az emlékek elhalványodnak, vagy el is tűnnek. Néha csak annyi marad meg egy- egy állomásról a legjobb turnézásaid közül is, hogy fagyott takonydarabokat szedegetsz ki a szakálladból egy kihalt mosodában, Winnipeg belvárosában.
Ez persze, hogy undorító!, de ez minden, ami megmaradt.
Szóval most, ha innen tovább álunk, majd könnyű lesz emlékezni milyen jó meleg volt az idő. Arra, hogy a show szuper volt, hogy Duff a „Rooster”t játszotta a srácokkal, és a tipikus barátságos Kanadai fogadtatásra, amit mindig tapasztalunk, ha itt vagyunk fenn.
Szóval még egyszer! - Azért nem leszek meglepve, ha mikor húsz év múlva visszaemlékezem erre az időre, csupán Sean szobájának szimatolása lesz az egyetlen dolog amire emlékszem.
Istenem ad, hogy ne így legyen...
U.I: Layne miért mentél el!?!?!? Köszönjük amit itt hagytál!!!
Megérkezett a népszerű New York-i rapper, entrepreneur, színész és divatikon, A$AP Rocky régóta várt negyedik stúdióalbuma: a "DON'T BE DUMB" a művész első teljes hosszúságú lemeze nyolc év után, mely máris példátlan globális keresletet generált. Az albumborító az ikonikus filmrendező és illusztrátor, Tim Burton keze munkája, aki az előadóval együttműködve Rocky személyiségének hatféle oldalát alkotta meg jellegzetes stílusában: minden egyes karakter egy-egy új ablakot nyit A$AP Rocky illusztris karrierjének felejthetetlen pillanataira. Tovább
A Red Hot Chili Peppers alapító basszusgitárosa és meghatározó alakja, Flea bejelentette első LP hosszúságú szólóalbumát. A Honora című lemez 2026. március 27-én jelenik meg a Nonesuch Records gondozásában, és egyben visszatérést jelent Flea legkorábbi zenei gyökereihez: a jazzhez és a trombitához. Itt pedig máris egy új felvezetőt (Traffic Lights) hallhatunk a legendás Radiohead énekesének, Thom Yorke közreműködésével. Tovább
2026. január 30-án érkezik Phil Collins ’The Singles’ című átfogó válogatásalbuma, amely ezúttal a legendás előadó 75. születésnapja alkalmából lát napvilágot limitált, türkízkék és magenta színű duplabakeliten. Tovább
A Queens of the Stone Age egy régóta dédelgetett álmát váltotta valóra, amikor a párizsi katakombák alagútjainak mélyén rögzítette "Alive in the Catacombs" című kisfilmjét, melynek nyáron volt a premierje. A Magyaroszágon visszatérő vendégnek számító amerikai zenekar különleges koncertfilmje december 16-tól már ingyen megtekinthető a YouTube-on, illetve a forgatási munkálatokat megörökítő dokumentumfilm is felkerült a platformra. Tovább
A The xx-ből is ismerős londoni dance-pop csillag, Romy új dallal jelentkezett: megjelent a "Love Who You Love". A track egyfajta szimbolikus zárófejezetként szolgál 2023-as "Mid Air" című merész debütáló szólóalbumához, amely a queer szerelem és az önfelfedezés intimitását tárta fel. Ez a felvétel egy igaz szerelemprojekt, melyet Romy 2020 óta formált, a produceri munkálatokat pedig BloodPop és Jamie xx oldalán végezte. A felszabadultság fontosságát hirdető szerzeményhez egy videóklip is készült, amelyet az énekes-dalszerző alkotó- és élettársa, Vic Lentaigne rendezett. Tovább