Kavinton az útra, avagy blogol az Alice in Chains

Az Alice in Chains blogol, pöfög, füstöl és tör előre még akkor is, ha két eredeti taggal már kevesebben vannak. A zene a régi a ritmusok maradtak, ha valaki nem hallott mostanában felőlük, itt az ideje csatlakozni, de csak ha bírod a metált és az érdes hangokat. Részlet a blogjukból.

megosztás
kapcsolódó linkek
- Alice In Chains

Megcsörrent a telefonom Winnipegben, az első este és egy pár őszinte szóváltás után, a hang a másik oldalon azt mondja, - „Ide tudnál jönni megszagolni a szobámat”?

Hát párszor turnéztam már az elmúlt húsz évben, és halottam is már fura dolgokat, de mind közül ez lett az első.

Most próbáld elfelejteni az egzotikus lokálokat, vagy a kiárusított showkat és az öt csillagos hoteleket, a hírességeket és a jó csajokat, ami néha ezzel az élettel jár. Mert, ha belesel néha egy rock bandával az élet függönye mögé az úton, ez néha csak annyiról szól, hogy segít az egyik haver a másik havernak. Azáltal hogy beszimatol a szobájába.

Szóval ezt tettem.

Felkaptam a cipőmet, és lementem Seanhoz és jópárat beleszagoltam a szobájába, - és semmit nem éreztem.

Nyilvánvalóan azt gondolta, hogy gázszivárgás van, de az orrom nem fedezet fel semmi ilyesmit. Szóval miután bedugtam a fejem minden lyukba és minden kamrába, még négykézlábra is ereszkedtem. Belelihegtem a szőnyegbe, és biztosítottam őt, hogy minden rendben van, és azt visszamentem a szobámba.

Visszaérve, sikeresen hozzáadva még egy munkatapasztalatot az életrajzomhoz, megnyugodva tapasztaltam, hogy nálam a kisüsti whisky-m és a sajtos csipszem érdekes illatán kívül semmi nem változott.

A következő három nap próbálással telt a fellépésre, és a következő három éjszaka vagy belemerüléssel, vagy a Winnipegi éjszaka elől való bujkálással, attól függően melyik banda vagy csapat tagja voltál.

Az elkövetkező három napban (nappal) a koncertig, a fiuk egy csomó rajongóba futottak bele a hotel körül és bent a városban, és lenyűgöző volt mennyi ember emlékezett a banda legutolsó Winnipegi fellépésére.

Csaknem 20 éve volt már, mikor a Van Halennek nyitottunk 1991 Novemberén. (Ekkor még eredeti felállásban: Mike Starr, Layne Staley, Jerry Cantrell, Sean Kinney.)

Sem Sean sem Jerry nem tudta pontosan feleleveníteni mikor is voltunk itt utoljára, de valami oknál fogva az én fejembe megmaradt ez a dátum.

Ez biztos annak is volt köszönhető, hogy még mindig jól emlékeztem a három vagy négytömbnyi gyaloglásomra, a térdig érő hóban a hotelünktől a mosodáig, egy szál dzsekiben és egy fasza teniszcipőben. Ami arra volt jó, hogy úgy, lefagytak a lábujjaim, és a füleim és az orrom, hogy nem a mosodába mentem volna két lépés után, hanem inkább egy korházba, de kurva gyorsan.

Valami furcsa ok miatt szó szerint ez a magyarázat, arra hogy egyáltalán emlékszem valamire is akkori ittlétünkből. Kitudja miért, de csak ez az ami megmaradt.

Sajnos az emlékezet kihagyás elég gyakori dolog, főleg olyankor, ha egy csomót utazol. Ilyenkor az emlékek elhalványodnak, vagy el is tűnnek. Néha csak annyi marad meg egy- egy állomásról a legjobb turnézásaid közül is, hogy fagyott takonydarabokat szedegetsz ki a szakálladból egy kihalt mosodában, Winnipeg belvárosában.

Ez persze, hogy undorító!, de ez minden, ami megmaradt.

Szóval most, ha innen tovább álunk, majd könnyű lesz emlékezni milyen jó meleg volt az idő. Arra, hogy a show szuper volt, hogy Duff a „Rooster”t játszotta a srácokkal, és a tipikus barátságos Kanadai fogadtatásra, amit mindig tapasztalunk, ha itt vagyunk fenn.

Szóval még egyszer! - Azért nem leszek meglepve, ha mikor húsz év múlva visszaemlékezem erre az időre, csupán Sean szobájának szimatolása lesz az egyetlen dolog amire emlékszem.

Istenem ad, hogy ne így legyen...

U.I: Layne miért mentél el!?!?!? Köszönjük amit itt hagytál!!!

cimkék
- Alice In Chains, blog

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2026. június 8.

Júniusban jelenik meg az új Muse

A Muse utoljára 2022-ben adott ki albumot: akkor a ’Will Of The People’ azonnal a rock-slágerlisták élén nyitott, és hosszú ideig nem is lehetett letaszítani onnan. A 2026. június 26-án érkező ’The Wow! Signal’ címre keresztelt lemez egy új korszak nyitányát jelenti a banda életében. Tovább

2026. június 5.

Cara Delevingne zenei karriert indított

Hivatalosan is elindította a zenei karrierjét a korábban divatmodellként és színésznőként is ismert szupersztár. Cara Delevingne két, egymáshoz szorosan kötődő dallal mutatkozik be. Az „I Forgot” és az „Out of my Head” kettősét egy hétperces kisfilm illusztrálja, amit tényleg csak tátott szájjal lehet végignézni. Tovább

2026. június 3.

A gyerekeket támogatja Shakira és Burna Boy a foci-vb hivatalos himnuszával

Megjelent a Grammy- és Latin-Grammy díjas Shakira és Burna Boy "Dai Dai" című felvétele, mely nemcsak a júniusban kezdődő 2026-os FIFA labdarúgó-világbajnokság himnusza, hanem egy üzenet is, ami arra bátorítja a gyermekeket, hogy merjenek nagyot álmodni. A futballindulókban jártas énekesnő a foci VB döntőjének valaha volt első félidei showjában is fellép majd július 19-én Madonna és a BTS mellett. Tovább

2026. május 25.

Egy energiákkal túlfűtött éjszaka emlékét adja át nekünk Dua Lipa

Dua Lipa nemrégiben hivatalosan is bejelentette a ’Live From Mexico’ című projektjét, ami az élőben rögzített albumon felül egy koncertfilmet is magában foglal. A koncertsorozat öt kontinensen keresztül zajlott és közel kétmillió jegyet adtak el rá világszerte, ezzel pedig az énekesnő örökre beleírta magát a zenei történelemkönyvekbe. Tovább

2026. május 22.

Folytatja a korábban megkezdett zúzását Charli XCX

A korábban kiadott „rock music” utódjaként látott napvilágot Charli XCX legújabb, a divatvilág sötét világa által inspirált dala, ami az „SS26” címet kapta. Az előző, megosztóra sikeredett „rockos” szerzemény és annak B-oldala, az „i keep on thinking bout you every single day and night” komoly vitákat váltott ki a kritikusok és a rajongók körében. Pedig Charli XCX elárulta, hogy a művészetében kizárólag a saját belső hangjára hallgat. Ennek alapján nem is lehetne önazonosabb a háromszoros Grammy-díjas angol dalszerző mostani korszaka. Tovább