A Trópusi vihar című film egyik jelenete jutott eszembe. A film elején Ben Stiller akció hős karakterének a film előzeteseit adják a Scorchert (perzselő) 1,2,3,4. Így érzem magam. Ez a Perzselődés a Hegyen három. A nap harap, a levegő áll, csak a sör folyik, de az megállás nélkül.
Az biztos, hogy néhány embernek a mája a fesztivál végére Berry Whiteot fog énekelni, annyira fekete lesz. Nem tudom, hogy egyesek például, hogyan tudnak berúgni délelőtt 11-ig? És vannak emberek, akiket mindig ugyanott állnak reggel, délben, este és isznak. A poén az, hogy mikor kidőlnek, a helyükre rögtön beugrik a következő piás, és folytatja az ivást, nehogy az alkohol megsértődjön, amiért nem törődnek vele.
Már meg akartam jegyezni, de mindig elfelejtettem.
A hangosítás minden színpadnál remek, egy légy fingást is lehetne hallani. De! Az a probléma itt is fennáll, amivel igazából minden fesztivál küzd: A színpadok összeszólnak. Van, hogy a nagyszínpad, olyan hangosan szól, hogy bár egy másik 200 méterre lévő pódium előtt állok, még is azt hallom. Van olyan pontja a fesztiválnak, ahol egyszerre négy különböző zenét hallok.
Irie Maffia alatt tényleg úgy éreztem, hogy itt a világ vége. Az ég beborult, a már említett légy fingnyi szél se volt, felverődött a por, amit belégeztem, ezért kapart a torkom, és a hőség még mindig folytogatott. Ettől függetlenül a koncert jó volt, fiúk, lányok félmeztelenül, önkívületi állapotban ugráltak. Volt valami démoni az egészben. Aztán este 10 körül megérkezett a várva várt eső és lehűlés. Az eső, úgy simogatott, mint a legfinomabb selyem. Nem érdekelt, hogy eláztam. Senkit nem érdekelt. Valakit annyira nem zavart, hogy kihasználva az esőt elszaladt a szappanáért kiállt az esőbe és lefürdött.
Ha az ember Slayert hallgat, megkérdezi magától, hogy van-e Isten. A hangulat tényleg ijesztő volt Slayeren. Villámlott, fújt a szél, csöpögött az eső. Ez volt az az eset, amikor a környezet tökéletesen tükrözte a koncert hangulatát. Kerry Kingék nem variálták túl a dolgot. Kijöttek a színpadra lezúztak más fél órát. Aztán annyit mondtak: Thank You. És ezzel vége is volt a koncertnek.
Megérik a pénzüket az alkalmazók és az alkalmazottak is. Az alkalmazók kutyaként bánnak a beosztottakkal. Nem adnak nekik ingyen italt a hőségben. 12 órázniuk kell.- mesélte nekem néhány pultos.
A pultosok meg kihasználják az emberek részegségét, és szándékosan kevesebbet, adnak vissza! Mondván: Borravalót úgyse ad senki. - mesélték a pultosok.
A Hegy utolsó napján sikerült egy interjúra elcsípnem Eric Cartmant és Kenny McCormick-ot. Beszélgettünk a fesztiválról, nőkről, hippikről... És megtudtam tőlük az élet értelmét! Eric az interjúért két vödör csirkeszárnyat kapott, csípős szósszal és egy posztert amin Mel Gibson van félmeztelenül. Kenny-é meg... Hát övé lett volna az egyik vödör csirkeszárny... Kontynuować
Lesz jövőre is Hegyalja. Addig mindenki megpróbálhatja felidézni mi is történt vele az idén. Valaki sokat szexelt, valaki semennyit. Valakinek tetszettek a koncertek, valaki, olyan részeg volt, hogy nem is tudta, hogy fesztiválon van. Kontynuować
Idén már háromszor voltam Subscribe koncerten. Szombat este a Hegyen volt a negyedik alkalom. Elképesztő, hogy a fiatalok mennyire szeretik a bandát. Fanatikusoknak mondanám őket, amit a zenekar szócsöve (Csongor Bálint) mond azt megteszik, de Bálinték is megteszik, amit a közönségük kér. Kontynuować
A Guano Apes visszatérő albuma a Bel Air nem kavarta meg nagyon a nu metal állóvízét. Ezért is számítottam rá, hogy a turné, amit az új album bemutatására szerveztek sem fog nagyot szólni, ahogy a Hegyen tartott koncert is egér cincogás volt a régi Guanos oroszlánüvöltéshez képest. Kontynuować
Július 13-án délután négykor megnyíltak a pokol kapui. Hivatalosan is elkezdődött a Hegyalja fesztivál. A sátán boldog. Megint megkaparinthat magának néhány lelket, mert én rengeteg embert láttam tegnap bűnbe esni, de azt nem hittem, hogy egy pap is lesz köztük... Kontynuować