2009. november 28. | Bajnóczi Piroska

A Depeche Mode tánca

„Only in the dance do I know how to speak the parable of the highest things” – „Egyedül a tánccal tudok a legmagasabb dolgokról mesélni” –mondja Nietzsche, de ha jobban megfigyeljük, David Gahan is. A csekkolásra legalkalmasabb és legelérhetőbb időpont 2010. január 11-e a Papp László SportAréna. Igen, újra Depeche Mode csenddel, szavak nélkül, tánccal élet és halál határán, mert ugye csak az él, aki elmúlásának teljes tudatában, intoxikálva teszi azt. Na, nem feltétlenül az alkoholtól, vagy drogtól, hanem a ritmustól, a felszabadító találkozástól zene és test között. Ebből sosem elég! Ezt üzeni Gahan. Valamitől repül, mi meg vele a szárnyain.

Van valami abban, ahogy David Gahan, a Depeche Mode énekes frontembere táncol. Nem, ez nem csupán szexi, vagy jól kidolgozott teátrikális mozgás koreográfia a színpadon. Nem, ez nem is trendi mozdulatsor. Ez az a fajta test, amin a zene átfolyik, s kizárólagos uralomban mozgatja azt. Ezzel David csak azt mondja, hogy élek nem félve a haláltól, teljes időtudattalanságomban, szabadon gondolataimtól, a pillanatban minden porcikámmal kinyílva az öröm, igenlés és dinamizmus világa felé. Megszűntem félő, gyarló emberként létezni, valami transzcendentális erő éltet, táplál, s azt érzem, hogy élek halandóságom tudatában pillanatom örökkévalóságában. S közben széttárt karokkal hív, hogy gyertek, várlak titeket is, pont ebben a „most”-ban és „itt”-ben.

Érthető, hogy David hangsúlyozza: „I just can’t get enough”, ebből sosem elég - tényleg. Buták az okosak, az agy vastag falakat szőtt köréjük, s maguk is azt hiszik, hogy tudatosan reálisak, holott pont tudattalanságunkban irányít a zene erejével a zsigereken keresztül. Ne higyj a társadalomnak – „It’s no good.” – kifejezetten rossz irányba terel, s még azt állítja, hogy Te vagy a „Wrong”. Jobb, ha az Aréna felé veszed az irányt az újév kezdetén, egy új élet mezsgyéjén.

Újat tanulhatsz a régi David Gahan-től. Ha meg már tapasztaltad, Te is nagyon jól tudod, hogy sosem elég! Ezzel nem azt akarom mondani, hogy kizárólag a Depeche Mode közvetíti ezt, nem is akarok mondani semmit, csak táncolni.

Azért ők a ritka hitelesek sorába tartoznak. Megáll az óra, elég csak másnap bekapcsolni és behozni a racionalitás és észveszettség egyensúlyát. Ha meg azt mondod, hogy ez nem szól semmiről, akkor olvasd el újra és hallgass, tapsolj, táncolj!

Ez az univerzum hangja, s ennek a turnéja.

Depeche Mode
2010. január 11.
Papp László Budapest SportAréna

Bajnóczi Piroska