2009. július 12.
A kitűnő akusztikájú gyulai vár reneszánsz udvara, ódon falai 18. alkalommal adnak helyet az improvizatív zene ünnepének, a Gyulai Vár Jazz Fesztiválnak. Ezen a fesztiválon négy kitűnő fellépővel várják a műfaj kedvelőit július 18-án.
Zenekarvezető: Kepenyes Pál
A zenekar 1998-ban alakult meg Gyulai Ifjúsági Big Band néven, amely az Erkel Ferenc Zeneiskola keretében működött Kepenyes Pál vezetésével. Az évek során az együttes tagjai elhagyták az iskola falait, de a zenekar együtt maradt. Folyamatos megújulások után ez a jelenlegi formáció 2006-ban állt össze. Az újjáalakult Gyulai Big Band most is új műsorral jelentkezik a fesztiválon, igazi jazz big band hangzással. 2006-ban a budapesti nagyzenekari fesztivá-lon a Big Band „A” kategóriás minősítést nyert el, tavaly ősszel is sikert értek el és idén ősszel is készülnek Budapestre, a versenyre. A zenekar sok sikeres magyarországi és külföldi fellépést tudhat maga mögött. A big band egyre bővülő repertoárjának fő irányvonala a dinamikus hangzás és az átütő erejű megszólalás.
A Gyulai Big Band megalakulása óta állandó résztvevője a Gyulai Vár Jazz Fesztiválnak.
Lantos Zoltán – hegedű
Horváth Kornél – ütőhangszerek
Barcza Horváth József – nagybőgő
Dés András – dob, ütőhangszerek
Juhász Gábor – gitár
Kaltenecker Zsolt – billentyűs hangszerek
„Lantos Zoltán egy olyan klasszikusan képzett hegedű-virtuóz, aki - miután az indiai hegedűtechnikát is elsajátította (9 év Indiában) - a különböző hatásokat modern, improvizatív zenévé formálta... olyan zenévé, amely mindig az érzékeny, szabad, lineáris kamara-zene, a pillanatszülte, elektronikus osztinátók által hevített mozdulatok és éles turbulenciák szövedé- kéből keletkezik, miközben a muzsikusok önzetlensége sohasem vész el... egy meg- lepően élettel teli és független world music produkció.”
/Ulrich Olshausen / Frank- furter Allgemeine/
Lantos Zoltán a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerzett klasszikus zenei diplomát, hegedű szakon. Már a főiskola évei alatt kísérleti és keleti zenével kezdett foglalkozni, majd 1985-ben ösztöndíjjal Indiába utazott, hogy klasszikus indiai zenét tanuljon. Nyolc és fél évig élt Indiában, tanulmányain kívül komponált és koncertezett.
Miután 1994-ben visszatért Budapestre, tovább dolgozott improvizatív zenei világának kialakításán, miközben saját zenei gyökereit is újra felfedezte, és összevetette a keleti zene és a kortárs európai jazz területén szerzett tapasztalataival. Azóta olyan zenészekkel dolgozott együtt, mint a hazai muzsikusok közül Sebestyén Márta, Dés László, Dresch Mihály, Juhász Gábor és Horváth Kornél, valamint Charlie Mariano, Rabih Abou-Khalil, Ramesh Shotham, Renaud Garcia-Fons, Philipp Chatrene, Didier Lockwood, Jasper Vant Hoff, Lars Danielsson, Dhafer Youssef, Markus Stockhausen, Achim Tang, Patrice Heral és mások.
Saját együttesén, a „Mirrorworld”-ön kívül szóló programmal is koncertezik, amelyben speciális elektronikus effekteket és „loop”-okat is használ. Az utóbbi években nagyon sok jazz- és világzenei ó fesztiválon vett részt saját együttesével, illetve más együttesek tagjaként. Lantos Zoltán egy 5-húros hegedűn és egy különleges, a számára készült 5+16 rezonáns-húros hegedűn (tarangini) játszik, amit Ricardo Margarit épített. A Lantos Zoltán „Mirrorworld” tagjai a kortárs jazz közismert személyiségei Magyarországon.
Az utóbbi években többféle felállásban is dolgoztak együtt. Az 1999 közepén alakult formáció zenéjét nehéz lenne bármilyen kategóriához sorolni, bár a hasonló zenei koncepcióval rendelkező együttesek irányvonalát a nemzetközi gyakorlatban World Jazz-néven ismerik. Mindenesetre a „Mirrorworld” muzsikája erősen kötődik a magyar zenei gyökerekhez. Ugyanakkor más zenekultúrák felé is legalább ugyanennyire nyitott: szoros kapcsolatban áll a keleti tradíciókkal, ezen belül elsősorban az indiai klasszikus zenével, valamint a free jazz elemeivel. Mindezek együttesen formálják a kompozíciók alapanyagát és az improvozációk atmoszféráját.
Super Trió
Vukán György – zongora
Berkes Balázs – nagybőgő
Kőszegi Imre – dob
A magyar jazz nagy öregjei, kiváló jazz zenészek alkotják a Super Trió csapatát. Ez a formáció több mint 30 éve alakult, az egyik legrégibb magyar jazz együttes.
Vukán György több mint 140 filmzenét (eddig a legtöbb, amit Magyarországon írtak), 3 balettzenét (pl. Derby), operát (Atlanta, Georgina), szimfonikus műveket, versenyműveket, kamaraműveket (főként réz- és fafúvós együttesekre, jazz-zenekari formációkra), több mint 80 dalt (pl. Frederico Garcia Lorca, Pablo Neruda etc.), több mint 150 zsoltárt, misét, színházi-, tv-, és rádiójáték-zenéket írt zeneszerzői tevékenysége során.
A Creative Art Jazz Trio-val és a Liszt Ferenc Kamarazenekarral 1996-ban játszott közös koncertjük az „Év Koncertje” lett Hollandiában (Chopin átiratok).
A magyar jazz-zongoristák egyik legnagyobb alakja ezzel a formációval a hetvenes évektől játszik együtt sikert sikerre halmozva.
Kőszegi Imre a magyar jazz Nagy Generációjának egyik kiemelkedő muzsikusa, a hazai és a nemzetközi jazzélet egyik legaktívabb résztvevője. A sokoldalú jazzdobos, nemcsak muzsikus és zeneszerző, hanem pedagógus is, emellett hosszú ideig a Magyar Jazz Szövetség elnöke volt. Kőszegi Imre sodró ritmusaival, vérbő tempójával hozza lázba a közönséget. Játékán a legnagyobb amerikai dobosok – Philly Joe Jones,Elvin Jones, Art Blakey, Tony Willliams, Jack DeJohnette – stílusjegyei érzékelhetők. Kőszegire a bebop és free swinging jazz volt nagy hatással, de zenei nyitottsága jellemezhető azzal is, hogy közreműködött számos jazz és popzenei felvétel elkészítésében. Időzítése pontos, zenéje pedig kimondhatatlanul gazdag.
Berkes Balázs fiatal korában csellózott, ám a jazz zenével való találkozások után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolát már nagybőgő szakon végezte. Olyan zenészekkel kezdte pályafutását, mint Garay Attila, Vukán György, Szakcsi Lakatos Béla, Oláh Kálmán. Muzsikált Kovács Andorral, Szabó-Beamterék-kel és más legendákkal is. Vukán Györggyel több, mint negyvenöt éve muzsikálnak együtt.
Joe Zavinul Tribute – The Syndicate
Paco Sery – dob
Alegre Correa – gitár, vokál
Jorge Bezerra – ütősök
Aziz Sahmaoui – ütősök, vokál
Alioune Wade – basszus
Thierry Eliez – szintetizátor
Emile Parisien – saxofon
Joe Zawinul (1932-2007) az egyetemes jazz világának egyik legnagyobb hatású zeneszerzője – muzsikusa volt. Az osztrák származású muzsikus, – igazi monarchiabéli családi háttérrel, még magyar vér is csörgedezett ereiben –, az USA-ba áttelepülve vált híres zenésszé. Az elektromos billentyűs hangszerek használatának egyik úttörője. Gyakorlatilag ő az egyetlen európai származású zenész, akinek az amerikai mainstream jazzban valódi jelentősége volt. Fiatal korában harmonikázott, később zongorázni tanult a Bécsi Konzervatóriumban. 1958-tól élt az USA-ban, ahol először a bostoni Berklee Zeneművészeti Főiskolára került. Tehetsége révén a 60-as évektől a legnagyobb muzsikusokkal játszott együtt. Cannonball Adderley és Miles Davis a két meghatározó mérföldkő a számára. Ez utóbbival részt vett az elektronikus jazz korszak meghatározó albumainak felvételén: Silant Way, Britches Brew. Az itt játszó muzsikusok később egytől egyig a jazz-rock úttörőivé áltak. Joe Zawinul 1971-ben alakította meg a Weather Report együttest, a fúziós jazz egyik legnagyobb hatású zenekarát, amely 1986-ig működött legendás muzsikustársakkal. Ezután saját név alatt, illetve Joe Zawinul Syndicate néven koncertezett a világ minden részéből összeválogatott tehetséges fiatal muzsikusokból álló zenekarával. Igazi szupersztár volt sztár allűrök nélkül. Bárhol fellépett, mindenkit lenyűgözött briliáns játékával, muzikalitásával, ritmusérzékével, zenekari együttjátékával, kísérletező hangzásával, a ZENÉjével. Sajnos Gyulára, bár többször hívtuk, - időpont egyeztetés miatt –, életében nem jutott el. Két évvel ezelőtti halála előtt egyik utolsó koncertjét Magyarországon adta. A színpadról már tolókocsiban vitték le. Zenei örökségét a Syndicate együttesre hagyta, akik úgy határoztak, együtt maradnak, és tovább viszik azt, amit Zawinullal kezdtek el. „Ez a zenekar a második családom” – nyilatkozta gyakran a Syndicate-ről életében. Az együttes alapításának koncepciója az volt: nagyszerű muzsikusok a világ különböző országaiból, zenei kultúráiból, akik kommunikálnak egymással, nem csak zenei téren, hanem emberi viszonylatokban is, ez az alapja a zenélésnek – fogalmazta meg a mester. A stílus legegyszerűbben úgy lehetne megfogalmazni, Zawinul-stílus, amelyik különleges dallamokon és improvizáción nyugszik.
A The Syndicate mostani turnéján dinamikus, elismert, neves zenészek játszanak azok, akik Joe Zawinul legutolsó zenekarának a tagjai voltak – követve a mester akaratát, hogy folytassák – továbbviszik Joe Zawinul legendás zenei világát, eljátszva szerzeményeit. Az egykori együttes két új taggal bővült: a zongorista Thierry Eliezzel és a szakszofonos Emilie Parisiennel. Joe Zawinul él! – hallgassuk Vele együtt a The Syndicate zenekart.