2009. február 17.
Hosszú hallgatás után, fennállása legjobb hanganyagával rukkol elő február 18-án a ColorStar. A zenekar negyedik cd-je - nemes egyszerűséggel - „ColorStar” címmel indul hódító útjára. A banda március 6-án a Gödörben mutatja be hangzóanyagát a nagyérdeműnek.
Az új korong már régóta váratott magára, de úgy tűnik megérte, mert egy rendkívül érett anyagot tesz a polcokra a zenekar. Nem is érdemes csak egyszer meghallgatni, úgy érdeklődésképpen. Annál inkább kétszer vagy hétszer, és még néhányszor, egymás után, vagy egymástól függetlenül újra és újra átpörgetni.
A zenekarok nagy része általában az első lemezét kereszteli el saját nevére, és mintegy öndefinícióként adja ki a bemutatkozó anyagát. Mindez persze csak balga remény, mert a legritkábban derül ki rögtön elsőre, lesz-e belőlük egyáltalán valami. Cserebogár avagy csupán csereszabatos végtermék. A ColorStar a negyedik lemezzel jutott el odáig, hogy önnevével védjegyez egy albumot, ergo definiálja önmaga "kolorsztárságát".
A ColorStar negyedik albuma sok-sok meglepetést tartogat. Hogy mindjárt a strukturális alapoknál kezdjük, először is az egész lemez egy szép kerek történet. Méghozzá a teremtésé. Van benne igazi születés, madárcsicsergéssel és első rácsodálkozással, hogy Forog a világ – no meg némi naiv hippiromantikával. Van aztán gyermekkori nosztalgia, egy letűnt világ homályos kontúrja iránti lankadatlan vágyakozással. Hűvös magány, Cold winds, kétségbeesett dühvel az érzéketlen világ arcába panaszolva. Ám a mozdulatlanság nem épp a legjobb gyógyszer. Mindig más kell. Mindig más hely. Új szerelem. Mindig ugyanazzal. Örökké egy rejtett szívkamrába – Chamber of heart – száműzött titokkal, az elszakíthatatlan kötelék biztos tudatával. Jönnek aztán hirtelen szerelmek – Sudden love – bénító, eksztatikus pillanatokba öntve a világmindenség a fátyolon innen. Aztán persze törvényszerű az összeomlás - System breaks down - a mindenségből lett semmiség haláltánca, a letarolt élet felett széttárt karok. Széttárt karokkal repülés. Az egyetlen út: fölfelé. Megadóan belesimulva az eredet(i)be – Origination – tartó végbe. Ez bizony világűr-romantika – a ColorStar sajátja. Jöhet a dimenzióugrás. És ráadásként az Angyal, a szuggesztív hangú Natival.
Mindent összevetve remek kis album sűrűsödött össze az elmúlt 12 év történeteiből, szépen felépített számokkal, gazdag hangszövettel és végig egyenletes belső lüktetéssel. Aki pedig ugrálni is szeretne minderre, menjen el a legközelebbi ColorStar koncertre, március 6-án a Gödörbe.