2016. augusztus 17.

Lecsapott a coolság a Szigeten

Alapból lehet abban valami nagyon cool, ha az ember huszonévesen már megalapozta annyira zenei karrierjét, hogy a haverjával összerántson egy szupergruppot, és anyazenekara mellett ezzel a formációval is letarolja a legnagyobb fesztiválokat.

Ilyenkor talán az egyszeri rocksztár úgy gondolhatja, hogy szinte bármit megtehet...

Például azt, hogy Elvis Presleynek öltözzön, vagy épp egy párducmintás háziköntösben sétáljon ki a színpadra és előadjon egy másfél órás James Bond betétdalt. Az Alex Turner és Miles Kane vezette The Last Shadow Puppets épp ezt tette a Sziget zárónapján. Kijöttek és a lehető leglazább módon adták elő dalaikat, tényleg mintha a legendás ügynök haverjai lennének, és épp a martinit ráznák, amíg arra várnak, hogy ő visszajöjjön egy küldetésből. Megoszlanak a vélemények, hogy ez természetes lazaság, vagy pozőrködés, de szerintem egyértelműen az előbbi. A két frontember egészen egymásra van hangolva, és kellően fiatalok még ahhoz, hogy ezt felhőtlenül élvezve elő tudják adni.

Ellentétben a már 50 felé közelítő Noel Gallagherrel, aki mondjuk mindig is elég nagy seggfej volt, de ennek kb minden koncertjén tanújelét is adja. Persze az öreg bulijára sem lehet egy rossz szavunk sem, ő is szépen, és hihetetlenül tisztán énekelve letolta a High Flying Birds izgalmasabb dalait, és persze a kötelező Oasis slágereket is! Csak épp még közölte is a nagyérdeművel, hogy ő bizony ki nem mozdul a kontrolládák mögül, eleve mekkora baromság, hogy ott van előtte a színpadi kifutó.

Talán épp ez a laza, de nem pökhendi hozzáállás az, ami miatt én most Alexéknek adom a Sziget koncertje díjat (persze azok közül, amiket volt szerencsém látni). Hajrá Noel, jövőre lehetne szépíteni!

 

(a videókért köszönet a szorfdeszka.hu-nak)