2015. augusztus 24. | -gabriella-

Strand Fesztivál napról-napra - visszatekintés

Augusztus 23-án hajnalban ért véget a 3. Strand Fesztivál Zamárdiban. Igaz, még friss az élmény, de azt már az elején leszögezhetjük; igazán tartalmas négy napon vagyunk túl. Főként a Petőfi Rádió, aki nem elég, hogy az esemény egyik fő támogatója volt, de 0-24-ben együtt élt a Stranddal. Nézzük milyen volt!

A szerdai nap (augusztus 19.) kicsit lassabban indult, mint a többi. Egyrészt, mert aznap nyitotta meg a kapuit a fesztivál. Sajnos a szervezők nem fejezték be teljesen az építkezést. Itt-ott még hiányzottak dolgok, szóda sem volt mindenhol. Az viszont már ekkor körvonalazódott, egy igazán kedves/családias bulira számítattunk. A nap fő két fő attrakciója mindenképp a New Found Glory és a Simple Plan volt. És bár zeneileg nulla közöm van hozzájuk, azt el kell ismerni, az utóbbi elég nagy bulit csapott a Nagyszínpadnál. A Mol-Nagyon Balaton Arénát teljesen magától értetődő módon töltötte meg Kis Grófo és miközben a közönség a pam-pam-ot kántálta, valahol messze a Random Trip zenészei örömzenéltek. A Vad Fruttik is kitett magáért, és miközben elhittük, hogy senkink sincsen már a Simple Plan-re gondolt a legtöbb tini filmen szocializálódott fél felnőtt. Mindenezek csakis az Irie Maffia tudta feledni az OTP színpadnál, de ők sem sokáig, mivel ment a vonat. Így maradtam le Yoda-ról és Jillionaire-ről, valamint Jumodaddy szettjéről. Szomorú arc.

A csütörtök (augusztus 20.) hasonló mederben zajlott. Drága bor, majd House of Pain. Ekkor már látszott, hogy a Petőfi Rádió-Mol Nagyszínpadnál nem sok babér terem. Mármint termett volna, ha érdekelt volna a Tankcsapda és az All Time Low. Ja, meg a Halott Pénz. De nem. A lényeg az, hogy volt még hal a Balatonban. Úgyhogy volt helyette Akkezdet, meg Mary Popkids és jó volt. És persze az elmaradhatatlan Quimby. És még fel-alá járkálás, fesztivál három és fél percen belül való kiismerése, meg az elmaradhatatlan iszogatás. Ennek örömére már Krafty Kutson képtelen voltam részt venni, így következzék a péntek (augusztus 21.).

Ez a nap ígérkezett zenei felhozatal szempontjából a legjobbnak. Az idő is viszonylag kegyes volt hozzánk. A bor még mindig drága volt, de ugye mindig minden drága, ha az ember 2 Ft-ból szeretne berúgni. Ákos semennyire sem érdekelt, cserébe a Glass Animals annál inkább, ami igazán jó is volt. Őket megelőzően a Brains nyomott le egy fergeteges koncertet, viszont már Bérczesit vizionáltuk valahol a távolban. Ezek között néha a Balaton parton, néha a VIP-ben ütöttük el a felesleges időnket. Pláne, mert utóbbi tetejéről tökéletes rálátás volt a Nagyszínpad előadóira. A Hiperkarma tette fel a pontot az i-re aznap, és miközben a dob meg a basszus zakatolt a füleimben, ismét hazafelé vettem az irányt. Közben azért még valamennyire hallottam a Pendulum-ot, de mivel őket temérdekszer hallottam már egy dj szett nem vesz le a lábamról. Gondolom ez egyfajta Istenkáromlás.

A szombat (augusztus 22.) már annyira nem hatott meg, főleg nem Steve Aoki. A Punnany-t azért kipipáltuk, ahogy az Ocho Macho-t is. Utóbbi remek kis koncertet adott, fáradt elménk újra élt. Legalább ez. Viszont innen totál átmentünk nyugdíjasba és örültünk, hogy élünk. Legalább a nyár végén is van egy fesztivál.

Összességében a Strand egy jó kis fesztivál, ami egyáltalán nem hibamentes. Viszont látszik az igyekezet és jó a zenei felhozatal is. Ahhoz képest, hogy a B.My.Lake három és fél cm-re volt tőle elég fasza dj-ket sikerült ide is leszervezni, amihez külön gratulálok. Ha valaki nyár végén még érez erőt magában, akkor jövőre semmiképpen se hagyja ki a Strandot!

-gabriella-

Fotók: Strandfesztival.com/galeria