2014. július 4.
A -1. nap főként a szállás elfoglalásával és az akklimatizálódással telik. A Baross utcai Kollégium fogad minket magába. Heti buszbérlet: pipa. Étkezési jegyek (reggeli 6-1o.3o): pipa. Kulcsok: pipa. Lift, bár, bowling, meccsterasz szintén pipa.
Az akklimatizálodáshoz szükséges sörök elfogyasztása kisebb időt vesz igénybe. Miután mindeközben elveretem magam Ping-Pong-ban taxit hívunk,hogy megnézzük merre van egyáltalán a fesztivál. Este 9 óra előtt oda sem érünk. Nincsen sok ember még. Ösvényeket keresve bóklásznak,kiszáradva a nagy melegtől. Ezekben az órákban cigarettát nem lehet kapni már sehol. Arra jobb,ha felkészül a látogató,hogy a fesztivál területén egyetlen Dohánybolt van, ami o6.oo-22.oo-ig üzemel.
Szintén nehéz értékelhető ételt találni, ezért a szerény tömeg jobb híján sörözésbe kezd a háttérben morgó foci meccs zajában,s gondolatban megpróbálja asztal alá inni Albert Finney-t (Saturday night,Sunday morning – „Whatever people say I am,that’s what I’m not). Egyelőre minden jel arra mutat,hogy a fesztivál mottója lehetne akár e filmben elhangzó mondat :
You can’t beat the good old days!
SZ
Fotók: Sziget.hu/Volt, Kálló Péter