2014. július 7.
Az olajban sercegő rántott sajt émelyítő illata arra ösztönöz, hogy felszálljak a „fesztivál járatra”. Ha már van bérletem. És ülőhelyem is van! Az ajtók záródnak. A busz beröffen és a város ékszerdobozaként készül végigsuhanni Sopron szíve tavaszán. Viszont attól,hogy a homlokán domborodó Ikarusz felirat neon zöldre van festve, a sufni tuning nem menti fel az alól a tény alól,hogy feltételezhetően már 1984-ben leselejtezték.
Ez az a járat, ami útja során 1o méterben többet áll,mint a tervezett menetideje. Ebben a mágikus utazásban tömény passzív agresszióra és legalább másfél órára lehet számítani,lapjára állított emberekkel.
Érkezésünk és az emberek evakuálása után első állomásom a Dohánybolt. Ide a látogató fényképes igazolvány hiányában EL SE INDULJON! Amúgy a hangszórókból nem mozgalmi dalok szólnak. A Nagyszínapdon az MGMT áll. A közönség arcát és számát mossa el az eső, miközben azon gondolkodik,hogy ne alakuljon át konkrét viharrá. A vihar ellenére a kivetítőn zajló dolgok hűségesen próbálnak minket visszakalauzolni a régi szép békeidőkbe,1969 pszichedelikus világába. A műsor után a We are the Rockstars kezd rövid flörtbe a szakmával a VIP színpadon,mielőtt a Quimby kezdene bele a Nagyszínpadon rutin koncertjébe.
Keverednek az italok,taposnak minket bele a fesztivál rögtönzött mocsarába.
SZ
Fotó: Sziget.hu/volt Mohai Balázs, Szemerey Bence