2014. április 3. | Stewie
Az elmúlt hónapokban egyre-másra jelentek meg a Volt fesztivál fellépőinek nevei. Amikor megnéztük a listát, be kell, hogy valljam férfiasan, nem tudtam mindegyiket hova tenni, még műfajilag se. Mivel a baráti társaságom is így volt vele, gondoltam ideje lenne egy kicsit rendszerezni, hogy pontosan mire is számíthatunk idén július 2-a és 5-e között Sopronban. Ez alkalommal az Icona Pop lesz terítéken.
A svéd Icona Pop (azaz Caroline Hjelt és Aino Jawo) 2009-ben kezdte működését, amikor egy bulin rájöttek, hogy elég jól szólnak együtt. Néhány hétre rá írtak pár számot, majd irány a klubok zavaros világa… a többi már siker sztori. Az igazi áttörés a 2012-es számuk, a nyár egyik legnagyobb slágere, az I love it volt, amely az egész világot bejárta, minden országban kiemelt fontosságú helyen szerepelt (reklámok, tv intrók, sorozat-betétdalok, Need For Speed, Samsung). Szerintem itthon sincs sok ember, aki nem hallotta a számot. A két megjelent albumuk pedig osztatlan sikert aratott a közönség soraiban (ha a kritikusoknál nem is).
A zenéjük nem vészesen összetett. Van egy pergős ritmus, rá a dance alap, szintipopos felhangok, és néha egy kicsit keményebb szólamok, ahol megkívánja a lendület. Mert ez a fő fogalom a zenéjük kapcsán: a LENDÜLET. Zeneileg és énekileg se hoznak sok újat. (bár tényleg nagyon jó a stílus, ahogy megfogják a számokat énekileg.) A zseniálisa számaikban a mód, ahogy felpörgetik az adott sdalt, úgy, hogy eltalálja az ember frekvenciáját, vagyis bulizásra késztesse. Aki ismer, az tudja, hogy nem szeretem a dance zenét, de ez még engem is megfogott. Annyira pontosan találják el, hogy mikor kell váltani a ritmusban, hogy azt tanítani kéne. A lassú számok is jók, bár ott jobban előjön a nagy bajuk a számaiknak… A SZÖVEG. Nem csak egyszerű, semmitmondó, és gyenge, de konkrét morális gondokat vet fel, mint a YOLO negatív hedonizmusa, vagy apuci kifosztása a bulira, amikre csak annyit mond, hogy „Hajrá! Miért ne!”. Ez számomra elég fontos kérdés, bár egy pop koncerten úgyse lesz sok filozófus alkat, akit ez zavarna.
Tuti, hogy ez lesz az egyik legprögősebb bulija az idei fesztiválnak (talán az egész szezonnak). Ritkán csinálnak rossz bulit, és akkor se. Annak is ajánlom, aki nem szereti a stílust, de nem lesz más dolga. Annak viszont nem, aki lesz annyira éber, hogy szöveget tudja figyelni, mert az lelombozó hatású is lehet akár. Klasszikusan az a buli, amit nem érdemes kihagyni, leginkább azért, mert mindenki ott lesz, és ez lesz a téma. Talán nem is maradnál le sokról, de már az élményért érdemes lesz csápolni egyet a koncertjükön június 2-án.