2013. november 9.
Az AFC a december végére várható EP-jük előfutáraként új videoklippel jelentkezik. A zenekar ezúttal sem ismételte önmagát, új irányt, új lendületet vett, melynek első mérföldkövével ennek a klipnek a formájában találkozhattok először.
"A lakásom előtti körfolyosón beszélgettünk a klip rendezőjével, és gondolkodtunk a zenélős jelenetek helyszínét illetően. Volt ötletünk bőven, de most valami mást szerettünk volna, ami gyökereiben eltér a korábbi videóinktól. Egyik pillanatban lenéztünk a házunk belső udvarára, majd összenéztünk és irdatlan röhögésben törtünk ki. Mindketten tudtuk, megvan a megfejtés. Annyira indokolatlannak tűnt a helyszín, hogy rögtön beleszerettünk. Nem agyaltuk túl, néhány nap múlva már forgott is. Szerencsénkre hihetetlenül toleránsak voltak a lakók, pedig borzalmas hangerővel folyt a munka. Kíváncsian érdeklődtek annak ellenére, hogy olyan szinten visszhangzott a lépcsőház, mintha egy kályhacsőben csörömpöltünk volna. Váratlan reakciók és spontán helyzetek garmada tarkította a forgatást. A másodikon lévő hostel lakóitól tapsot is kaptunk az egyik jelenet után, amire aztán végképp nem számítottunk"- mesélte a videoklip hátteréről a zenekar frontembere, Molnár Tamás, majd hozzátette:
"Ezúttal szakítottam a korábban jellemző szentimentális lírai szövegvilággal, és egy fajsúlyosabb témát választottam, mely már régóta kikívánkozik belőlem. A dalban ellenkezek a lélekölő normák által vezérelt, hétköznapjaiba beleszürkült világgal, mellyel nap mint nap szembesülök. Ezzel a daccal ellentétben a zeneileg mégis inkább pozitív, helyenként himnikus nóta meglehetősen bipoláris hangulatot fest. Számtalan zenekar inspirált mostanában, de főként a brit zenei szféra hatott rám számottevően. Talán ennek is köszönhető ez a keserédes hangulat.
Az AFC a napokban kezdte meg őszi turnéját, mely számos vidéki nagyvárost érint. A koncertsorozatot Budapesten, az A38-on zárják, ami alkalmat ad a zenekar 11. születésnapjának megünneplésére is.