Idén is elővettük, a „hírességek az EFOTT-on” rovatot, és egy visszatérővel köszöntünk titeket. Ő nem más, mint Likó Marcell, a Vad Fruttik frontembere. Lírai elbeszélés a fesztivál előzményeiről, történéseiről, majd csodaszép befejezés. EFOTT 2011.
Martfűről érkeztünk az EFOTT-ra. Vendégségben voltunk zenekarilag, és belezabáltunk a mennyország szélébe.
Mindebben segítségünkre volt a világ legjobb barackos pitéje, meg pár liter rozé. Martfűn van Tisza - part, posztszocialista várostervezés Lenin úttal meg Tyereskova lakásszövetkezettel, és mojito 700 ért.
Az ezt megelőző napot még Törökszentmiklóson töltöttük, ahol Károly bácsi és Erzsi néni elmesélte nekünk, hogy miért is jó állatokat tartani. Hogy a szamár azért bőg oly búsan, mert esőt szimatol, valamint, hogy a kutyájuk sokszor értelmesebb, mint ők maguk. Itt tűztem néhány lúdtollat a gitárom húrjai közé, hátha besegít Nils Holgersson is, ha egyedül nem boldogulnék a rock parazsával, mivel két autó is lerobbant alattunk - gondoltam, jól jön a misztikus lények oltalma.
A fesztivál olyan volt, mint bármelyik másik.
Emberek jöttek sokan, akik szórakozni akartak - leginkább zenére, legális, vagy illegális drogok fogyasztásával fokozva jókedvüket.
Főként lányokat és fiúkat láttunk. Az idő szép volt, a nyári meleg kifejezés illik rá a legtalálóbban. A biztonsági őrök csokit osztogattak, rózsaszín tüllruhájukba bele-belekapott a langyos esti szél...
Szép kőházban volt az öltözőnk, ahol gimnasztikai gyakorlatokat végeztem abból a célból,hogy a ki tudjam ejteni az "r" betűket is, mert a "lozéflöccs" addigra a pórusaimból köszönt vissza.
PASO - ék zenéltek előttünk, és a Krsa megígérte, hogyha alkalom adódik rá, beavat a frontemberhez illő csajozás rejtélyeibe (mondjuk, most kicsit hazudok, mert én kérdeztem, hogy hogyan is működik ez, de így vadregényesebbnek tűnt a sztori).
A fellépés rendben ment. A Gergővel szóló - párbajoztunk, és kaptunk szép vetítést is, akár egy meseszínházban. Én énekeltem, és a közönség dettó. Azt hiszem, ezt nevezik interakciónak.
Már tinikoromban is erre gyúrtam : zenéljünk nagyszínpadon, a refréneket pedig az emberiséggel együtt adjuk elő. A koncert végeztével teljes erőből örültünk egymásnak, majd elindultunk ünnepelni magunkat. Az ünneplés állt egy szafariból - férfiak nézik a hölgyeket, és facér barátainknak próbálunk szemmel fogni valakit – valamint memóriavesztéses alkoholfogyasztásból.
A csajozás a kor előrehaladtával egyre bénábban megy. Tizenévesen még nem tudod, hogy hogyan is kéne, harmincon túl meg válogatós lesz az ember. A jövendőbelim nézzen ki úgy, mint egy luxusprosti, viszont legyen nagyon intelligens és barátságos, miközben nekem sörhasam van, és leettem magam pizzával. Gondolom felesleges taglalnom, hogy milyen
eredménnyel zárult a projekt....
Illetve félsiker, mert pénzért még mindig kapni alkoholt, úgyhogy valami pálinkaszerűvel vigasztalta magát a farkasfalka magányosabbik része. A többiek szolidaritásból ittak.
Mindeközben belenéztünk egy dévigetta reinkarnációba, aki a falusi búcsúk hangulatát csempészte az éterbe - igazándiból én a dodgemet, és a ringlispit hiányoltam azokkal a Boris Vallejot megszégyenítő mesefigura festményekkel, és "valdizni" felirattal. Közvetlenül Dévid mellett d&b re szeletelt pár elkötelezett arc, és volt egy olyan hely is, hogy silent disco, ahol a kool and the gang-től hallgathattuk a celebration-t fülesben. Ez ám a multikulti!
A Tankcsapda nagy-nagy lángnyelveket fújt a levegőbe, ezzel jelezvén az űrlakóknak, hogy íme a terület ahonnan kísérleti alanyokat lenne érdemes begyűjteni.
Az ufók alászálltak. Hiperlézerrel bénítottak meg több tucat fesztiválozót, majd elszállították őket a gamma-x bolygóra, ahol mályvacukorral tömik őket, miközben a talpukat csiklandozzák.
Ekkora Gergő már maradósra itta magát: "Dehát, miért nem maradunk itt?" míg a csapat józanabbik fele, önmagát próbálta meggyőzni arról, hogy a föld lapos, és a holnap nem létezik.
Hazafelé rendőröknek szalutáltunk, akik szerettek minket, hiszen humanoidok vagyunk mindannyian, akik lepkehálóikkal a boldogságot hajkurásszák.
Internetes szavazáson gyűjtött voksok mennyisége és a legnagyobb hallgatói fesztiválon toborzott rajongótábor nagysága alapján kialakult a djuice-EFOTT tehetségkutató végeredménye. 2011-en az Év Felsőoktatási Zenekara a Magic Cat’s Rockabilly Trió. A csapat nyereménye az elismerő cím mellett egy demo album elkészítésére biztosított hangstúdió használat és szakmai támogatás, emellett ők a jövő évi EFOTT fesztivál egyik biztos fellépői. Tovább
Idén újjáélesztettük egykori „legendás” rovatunkat, melyben ismert zenészeket/csapatokat kértünk fel, hogy meséljék el aktuális EFOTT-os élményeiket. Nagy örömünkre most a Punnany Massif is csatlakozott ehhez, és Iványi “Szevasztok” Szabi meséli el, ő hogyan élte meg a dög melegben koncertezést és más zenekarok fellépéseit, valamint hogy Szolnokon a biztonsági őrök szinte hippik.... Tovább
Szokatlan fesztiváljóságokkal készül a djuice az EFOTT-ra. A fiatalokat a programokban és kedvezményekben való eligazodásban egy farzsebre méretezett kiadvány, az EFOTT Navigátor segíti majd, amit a belépésnél kapnak meg. Ezek mellett július 12. és 17. között a szolnoki Tiszaligeten a mobilmárka és a fesztiválszervezők közös tehetségkutató programjában nyertes bandák életükben először valódi fesztiválkörülmények között léphetnek színpadra. Tovább
Hamarosan új lemezzel rukkol elő Ganxsta Zolee és a Kartel. De amíg nem áll össze az album anyaga, a banda nyáron ismét a húrok közé csap. Az egyszerre rap, rock, punk zenét játszó együttes az EFOTT-ra igazi ősbulival készül. Tovább