2009. augusztus 5.
Jelentős zenetörténeti eseményként is definiálhatjuk Leonard Cohen budapesti augusztus 31-i fellépését, hiszen a multifunkcionális művész még sosem mutatta be nálunk örökérvényű slágereit.
Nem keveset kellett ugyan várnunk, de eljött az idő, amikor a könnyűzene egyik legősibb legendája nálunk is tiszteletét teszi. Leonard Cohen még hetvennégy évesen is lazán körbeturnézza a világot, aminek további szépsége, hogy zenéivel nemcsak az idősebb generációkat bűvöli el, dalainak halhatatlanságát bizonyítja, hogy a fiatal zenekedvelők is elismerik és követik pályafutását.
Zene mindenkinek
Az érzelmes dalok és a társadalomkritikai szövegek egész pályafutása alatt biztosították számára, hogy műveit ne csak egy-két generáció, hanem konkrétan minden korú és státuszú zenerajongó a legnagyobbak közé sorolja. A country, a folkrock, a pop és szinte minden aktuális korszak menő stílusjegyeit költői gonddal dolgozza össze, koncertjein az érzelmek prezentálását a legprofibb zenészek összecsiszolt munkája biztosítja.
A jelenleg futó World Touron vele játszik
• Roscoe Beck basszusgitáros, akivel évtizedekre visszanyúló közös munkásság köti össze;
• a billenytűknél a már Grammy-jelöléssel is rendelkező Neil Larsen ül;
• a gitárjátékért a géniuszát számos hangszeren bizonyítani képes Bob Metzger
• és a bandurrián és tizenkét húros gitáron is mesterien pengető Javier Mas felel;
• a színészként, fotósként énekesként és dalszövegíróként is tevékenykedő Rafael Gayol kezeli a dobverőket;
•a számos szupersztár mögött zenélő Dino Soldo fúvós hangszereivel,
• Sharon Robbinson
• és a The Webb Sisters vokállal támogatja előadásait.
A világhódítás
A csapat felállásából is látszik, hogy minden egyes elemében professzionális előadásra számíthat, aki Leonard Cohen-koncertre indul. Ilyenek jócskán voltak az elmúlt és az idei évben is, hiszen a Budapestet is magába foglaló 2008–2009-es World Tour helyszínlistája igencsak hosszúra nyúlik. Az útvonal megtervezésében jelentős szerepet játszottak a nyári fesztiválok és karneválok időpontjai, de Cohen olykor európai tartózkodását is megszakította, hogy egy-egy koncert erejéig visszaugorjon hazájába, Kanadába. 2008-ban innen indult az egész sorozat, nyolc hazai fellépését követően Torontóban négy egymást követő napon is fellépett, majd Írországon keresztül bevette Nagy-Britanniát is.
Az angliai Glastonbury Fesztiválon megmutatkozott zenéjének a már említett kortalan és örökérvényű mivolta, hiszen a nem éppen Cohen-stílusra faragott rendezvényen több tízezer fiatal fesztiválozó várta a színpad előtt. Skandinávia és a Benelux-államok után Svájc és Franciaország Cohen-rajongói is örülhettek, majd néhány angliai és skóciai kitérő után következett Dél-Európa.
A Porugália-Spanyolország-Olaszország-Görögország útvonalba még egy németországi kiruccanás is befért. Kelet-Európát 2008 őszén érte el a turné, Ausztria, Románia, Csehország és Lengyelország is kapott a mester művészetéből, hogy aztán néhány német aréna megtöltése után visszatérjen évzárásra Nagy-Britanniába.
2009-et a déli féltekén kezdte Cohen. A World Tour részeként külön elnevezést is kapó Pacific Tour húsz nap alatt körbejárta Ausztrália és Új-Zéland koncerttermeit, aztán huszonkilenc amerikai nagyvárost kényeztetetett. Júniusi pihenőjét követően újra Európában kezdett és itt is tölti a nyarat. A németek, a franciák és a mediterrán országok nem panaszkodhatnak, idén is bőven jut és jutott nekik Cohenből, de most már a kisebb országok állampolgárainak sem kell repülőre szállni, ha élvezni akarják a kanadait. Budapest mellé idén csatlakozik Szlovákia és Szerbia is, az osztrákoknál, a cseheknél és a románoknál már visszatérőként játszik.
Az évet az Egyesült Államokban megrendezett tizenöt koncert zárja, olyan helyszínekkel, mint a Madison Square Garden New Yorkban vagy a The Colosseum at Caesars Palace Las Vegasban.
Jegyárak:
Ülő: 10 400, 12 600, 14 700, 20 000, 26 300, 36 800, 52 500 Ft
Az általános információkhoz klikkelj tovább!