2008. augusztus 4. | Fodor Csaba
Véget ért az idén anyagi gondokkal küszködő Kapolcsi Bűvészeti Napok. Az elmúlt két nap beszámolója következik elkeseredett árusokról, hatalmas ürességről. A végén már szinte menekültek Kapolcsról az emberek, de megtaláltuk a helyet, ahol némi bűvöletben is részesülhettek a csalódott látogatók.
A Vigántpetenden felállított cirkuszi sátorról, ahol a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola diákja tartottak minden délután előadást már sok jót hallottunk, de csak ekkor jutottunk el megnézni mutatványaikat. Szombat alkalmából egyébként egész sokan eljöttek a Kapolcsra kicsit kikapcsolódni, de az előző évek tumultusát meg sem közelítette a látogatósereg. Viszonylag könnyedén átértünk mi is Dörögdről, és vártuk a bűvöletet. Ami jött is már az első számnál, mikor egy fiatal lány hintázott magasan a porond felett. Pörgött, forgott a nézők pedig feszülten figyelték minden mozzanatát. Majd jöttek a bohócok, az artisták, és felvidítottak mindenkit, talán ez a cirkusz volt az idei rendezvény igazi fénypontja.
Bár a Monostorapátiban ezen az estén az időjárási viszonyok miatt, a focipálya helyett a művelődési házban fellépő Zuboly is érdekelte a társaságot, végül ismét a dörögdi Tütü mellett tettük le a voksunkat. Igaz késve jutottunk elhatározásra, így az itteni koncertet jóformán lekéstük. Mire átértünk a Moszkva Tér nevű formáció már zárószámnál tartott, az énekesnőjük már nem is volt a színpadon, hanem három kisgyerek énekelt a lágy zenére. Megkérdeztük a tagokat, hogy ez tervezett volt-e, mire ők elmondták, hogy most nem messze nyaralnak családjaikkal, ahonnan átjött mindenki a fellépésre és nem tudták visszafogni a kicsiket, szóval nem így tervezték, és bevallották, így egy kicsit káosz lett az egészből. A koncert után következő divatbemutatón is folytatódott a színpad körüli zűrzavar. Orosz Réka modelljei helyett először egy fiatalember érzett késztetést arra, hogy megmutassa virágos ingét a színpadon, majd a bemutató után egy pityókás bácsi döntött úgy, hogy mindenki előtt áll neki vetkőzni.
Az utolsó napon bográcsozás után sátrat bontottunk és bementünk Kapolcsra, hogy megnézzük lehet-e még bármit csinálni. Lépten-nyomon elkeseredett árusokba botlottunk, akik elmesélték, hogy idén nagyon drágák a bérleti díjak – napi hatvan- és százezer közötti értékeket hallottunk – s a kevés látogató miatt nagyon veszteségesen jönnek ki a fesztiválból. Siettek is a pakolással, a megkezdett hordókban levő söröket, kész kajákat, sokszor olcsóbban, néha ingyen is eladták csak, hogy végre mehessenek és elfelejtsék az idei Völgyet. Este tíz körül a már csak egy-két hely volt nyitva. A Kobuci kert majdnem tele is volt, de már a látogatók egy részének is elege volt ebből a fesztiválból és az első, hajnali buszra várva iszogattak, s remélték, jövőre visszatér az igazi Művészetek Völgye.
Fodor Csaba