2016. június 27. | -gabriella-

Fesztivállapot a Fishingen – FOO. 1. nap beszámoló

Vannak dolgok, amiket az ember egy fesztivál után megbán. Ilyen az is, amikor végiggondolod mennyi koncertről maradtál le. A FOO 1. napján bőséggel szalasztottam el jó zenekarokat. Fogjuk ezt a napszúrásra. Nyilván a múlton már kár rágódni, de például egy Balaton koncert nem jött volna rosszul, vagy ha nagyon akarom a Tudósokra is elhúzhattam volna magam. De ki ne választaná a barátokkal való iszogatást, pár koncert helyett?! Valószínűleg sokan…

Senki ne aggódjon, azért voltam koncerteken. Például a Quimby alatt már mozgásba hoztam magam, így hallottam, hogy nem is volt rossz. Itt már mondjuk szétszéledt a társaság. Az egyik fele az olcsó megoldást választva a kocsi felé tendált és ott ivott, a másik fele a már említett Quimby-n pörgött. Mi a Borfalu mellett döntöttünk és a rettenetesen hamis nóta karaoke közben a Kossuth Lajos azt üzentére vonultunk be, majd foglaltuk el méltó helyünket. A Borfalu még mindig a kedvenc színpadom. Nem is a fröccshöz való perverz vonzódásom miatt, hanem mert elképesztő zenéket és nótákat halhat az ember. Az átlag életkor amúgy jóval magasabb a felső részen. Biztos mert a tiniknek jó a pancsolt rozé. Én is ittam konyakmeggyet már.

Ezek után hova is mehettem volna, ha nem a Soerii & Poolekre?! A Jameson sátort sikerült megtölteni, úgyhogy oldalról figyeltük a történéseket. Szokásos körök.  A többiek annyira nem élvezték, mint én. A Rohadt szexi mindig jó hatással van a közérzetemre, szóval már megérte lemenni Mordorba. Visszafelé az egyik külföldi fellépőbe botlottunk, akik egyenesen a kapituláló Angliából érkeztek. Az Arcane Rootsról többen azt mondták érdemes meghallgatni őket. Amúgy a PMFC (mások által csak segglyukként aposztrofált) színpadnak elég jó volt a hangzása. Amikor az italért álltunk sorba és az előttem álló srácnak beleásítottam véletlenül az arcába, megjegyezte, hogy most ott kéne lenni a koncerten. Lányos zavaromban azt mondtam, már láttam. A beállást. A lényeg az, hogy tényleg belehallgattunk, de mivel két percünk volt dönteni hogyan tovább az estével, ezért az alkohol győzött.

Keringésünk végére a Kiscsillag tett pontot. Az egyik új számmal (Szomszéd kisfiú) kezdtek, majd valamiért Lovasiék úgy érezték érdemes lenne egy melankó estet összetenni, és ebben a mederben folyt a koncert tovább. Amúgy nem volt rossz – már mindennek örültem -, sőt engem az sem zavart, hogy a Ha én lennék a szerelmednek kb. a downtempo változata ment le. A Van e szándék mindig üt, a Légyszíves is. Szóval összességében nem volt ez rossz buli, de csak a fesztivál lendülete miatt, és nem azért mert annyira maradandót alkotott a Kiscsillag aznap este.

Őket a Kovács Ákoson a Belga váltotta a szokásos őrülettel. Mivel egyik kis barátunk számára ez volt a legjobban várt koncert, ezért meghagytuk neki a lehetőséget és inkább a sátor felé vettük az irányt. Félálomban hallottam a Fesztivállapotot. És az úgy rendben is volt.

-gabriella-

Címlap fotó INNEN, borító Fishing FB oldal!