Persze a szkeptikus rajongóknak kell adni egy kört, hogy tényleg elhiggyék, ezúttal megtekinthetik kedvenc bostoni bandájukat, azonban immáron tényleg nincs ok az aggodalomra, a koncert biztosan megrendezésre kerül majd. Ezt pedig a kárpótolandó közönség éppúgy kiérdemli, mint a Dropkick Murphys révén ismert Mike McColgan (ex-Dropkick Murphys) bandája, hiszen az eddig öt nagylemezt megélt zenekar kiváltképp az egyik utolsó igazán hiteles őrzője a tengerentúli kelta lángnak. Elvégre ahogy a Donnelly klán révén megismert mondás tartja, az írek csak isznak és verekednek, és mikor ezt meghallják, isznak is, hogy rögtön verekedhessenek. Nagyjából erre a képletre épül az ír folklór és a punk házassága is, amiben az öbölháborút is megjárt, majd később tűzoltóként dolgozó McColgannek kiemelt szerepe volt, hatása pedig megkérdőjelezhetetlen a mai napig. És itt nem csupán a ’Dropkickről, vagy épp a Flogging Mollyval való barátságról van szó (a zenekar alapítója, Ted Hutt producerként is segíti Mike zenekarát), hanem a tényről is, hogy a Street Dogs a markáns hangzást ki tudta vinni az utcára, ezzel is új dimenziót adva a street punknak. Persze a zenekar tagjai az utóbbi években mással is foglalatoskodtak: Johhny Riouxot például tavaly is elcsíphették a műfaj szerelmesei – szintén az A38 fedélzetén – Roger Miret oldalán a The Disastersben, de ugyanezt igazolja a srácok blackburni vendége, a Middle Finger Salute is, akik ha úgy tetszik, hazai pályán gyakorolják azt a hagyományőrzést, ami igazából az otthonon kívül virágozhatott ki. Így akinek igazán szívügye az ír folklór és a punk keveréke, mindenképp karikázza be a naptárában július 11-ét, és találkozzunk a ’Hajó tetején!