2010. augusztus 31. | Vincze Zsófi - DSLgi®l
A SZIN szombati napján végig esett, ehhez képest se gumicsizma, sem sárban dagonyázó emberek nem voltak, pedig a talaj úgy csúszott, mint egy jég pálya. Ehhez képest, vagy ettől függetlenül teltházas volt a N.O.H.A. és a Bëlga koncert.
Végig azon paráztam, hogy csak vasárnapig bírjuk ki eső nélkül és még az utolsó buli legyen száraz. Az élet azonban rácáfolt erre, mert az eső így is - úgy is végig kísérte az utolsó éjszakát. Viszont, aki bulizni akart az panaszkodás nélkül végezte a dolgát, mert egy fesztiválon az időjárás nem lehet kifogás.
Nemjuciról sajnos lemaradtunk, így próbáltunk valami viszonylag fedett helyet keresni egy italra, így kötöttünk ki a Malátabárba. Nem tudom ki mennyire figyeli ezeket, de mi ráálltunk erre és ezalatt az egy óra alatt három (!!!) karszalagellenőrrel is találkoztunk. Ez a szám valószínűleg több, mint életemben az összes fesztiválon együttvéve. De amúgy jófejek és udvariasak voltak a srácok.
The Kolinra időben oda is értem, olyannyira, hogy még javában hangoltak a fiúk. Barátnőm meg is kérdezte, hogy normális-e, hogy csak félig éneklik el a számokat. Maga a koncert egyébként tök jó volt, a ruháik a szokásos buzis imidzsről árulkodott, persze nem maradt el az énekes, Márk csókja sem egy random csajjal. Igazából nagy show élménye nem volt ennek az eseménynek, mert a lány nem került fel a színpadra, így csak azok láthatták, akik igazán közel álltak. A koncert csúcspontja nekem az volt, amikor az egyik sláger után megszólalt Kolin Márk, hogy “tetszett ez a szám?” persze mindenki őrjöngött rá, meg tapsolt ezerrel, “Jó, akkor most játszunk egy szarabbat!”- mondta és így is tettek. A koncert alig tartott egy órán keresztül, aztán mentünk is a Party Arénába, ahol épp akkor kezdett rá Sub Bass Monster, de ehhez nem tudok sokat hozzá tenni, hisz ő minden koncertjein lenyomja a slágereit, én meg mindig örömmel meghallgatom a “pörög a fekete lemez kattog a bakelit”-et, ami igazából pattog, szóval jobb, ha nem okosodom. Szabit amúgy nagyon szeretem mint embert, és ha minden igaz nem sokára ki is jön az új albummal, amint többet tudok, megírom nektek, ígérem.
Érdemes megemlítenem, hogy a legnagyobb (véletlen) felfedezés nekem az volt, hogy a SZIN-en végre lehetett Berentzent kapni. Aki nem ismerné, ez egyfajta almalikőr, de mára már körtétől elkezdve cseresznyén át a karamellásig szinte minden ízben meg lehet találni. Nagyon ritka, hogy szórakozóhelyen (vagy akár boltban) hozzá tudsz jutni, mert nem eléggé ismert. Egyelőre!
Vincze Zsófi