2010. augusztus 26.
Érdekességek a Népligetről
Tudta-e, hogy a Népliget Kőbányához tartozik?
Tudta-e, hogy a főváros X. kerületét, Kőbányát a korabeli történeti feljegyzések szerint IV. Béla csatolta Pest városához 1244-ben Kőér néven?
Tudta-e, hogy a kutatások szerint a híres Rákos mezei országgyűlések helyszíne a mai Kőbánya területével, illetve annak egy részével esett egybe?
Tudta-e, hogy Kőbánya területén bányászott kövekből készült többek között a Lánchíd négy oroszlánja, az Alagút homlokzata is?
Tudta-e, hogy a kőbányai pincerendszer mintegy 32 km hosszú, melyet a bányászat hagyott maga után?
Tudta-e, hogy itt találhatjuk a főváros, Budapest mértani középpontját?
Tudta-e, hogy a kerületnek a címerében is látható látványossága a Csősztorony, mely a szőlőműveléssel kapcsolatos emléke Kőbányának?
Tudta-e, hogy Ilsemann Keresztély, a Városi Kertészet vezetője 1893 és 1896 között építette meg a parkot angolkert stílusban az Üllői út és a Simor utca (most Vajda Péter utca) közötti szakaszon?
Tudta-e, hogy 1947-ben a Ganz-Mávag gyárból keskeny-normál-széles nyomtávú síneket építettek a Vajda Péter utcában?
Tudta-e, hogy a Mutatványos téren működő előadóművészek 1910-től 1950-ig szórakoztatták a közönséget, ekkor elrendelték lebontását, amitől csak Kemény Henrik bábszínháza menekült meg, ennek épületét l986-ban újjáépítették és kultúrtörténeti emlékké nyilvánították?
Tudta-e, hogy egy tervezett strandfürdőhöz vizet keresve készítették Budapest legmélyebb fúrását 1888 méterre?
Tudta-e, hogy 1977-ben nyílt meg a TIT Planetárium?
Tudta-e, hogy 1990-ben Krikovszky Péter és munkatársai tervet készítettek a Népliget felújítására, ebben szerepelt két tó létesítése és a Nagyvendéglő üzembe helyezése?
Tudta-e, hogy a Népliget növényállománya a budapesti közparkok között az egyik leggazdagabb és egyben a legjobban feldolgozottak közé tartozik?
Tudta-e, hogy a park legöregebb fáját 1855-ben ültették?