2009. július 2. | Joss Beaumont
A VOLT-fesztivál első napjának legnagyobb pillanatait most így csöndesen értékelném. A Belga, a Heaven Street Seven, a Belmondo, a Franz Ferdinand és a többiek egy fura egyvelegként és még talán annál is többé fortyogtak össze Sopronban. De, kit szerettünk igazán?
Hát, ahogy visszaidézem az estét mindenkit. Bár, kicsit furcsa volt számomra, hogy egy ilyen sorozatot volt kénytelen átélni az ember: Gonzo, Amber Smith, 30Y, Franz Ferdinand…
Mikor jön már végre rá valaki, hogy tulajdonképpen ez egy zenekar?
A Belga, nagyon jó volt! Nem értettem ugyan, hogy miért éppen a 30Y volt főműsoridőben a Nagyszínpadon és miért nem a Belga, de ez legyen a szervezők gondja.
Titusz mindenesetre mindenkit megbüntetett az Unicum Sátorban, ahol is csak táncoló embert lehetett látni. Az est bulija volt! Ráadásulazt is megtudhattuk, hogy létezik egy bizonyos Magyarországon jelenlevő népcsoport bűnözése, amiről egy manapság is hatalmas sikereket elérő zenekar frontembere még dalt is írt, de mint kifejtette nem merte szavakkal kimondani, így instrumentális lett a szám. Na, ezen röhögtünk!
Aztán, szót kell emeljek a Fény mellett is! ők basszus nem változtak! Jó, olcsó, és kurvára kikészülsz tőle! Na, de miért is jó ez neked? Hát, mert ez itt Sopron és a VOLT-fesztivál…
Folyt köv…
Joss Beaumont