2008. szeptember 1. | Fodor Csaba

Sid Vicious feltámadt - galéria!

Két koncert elmaradt a Nemzetközi Performance és Nehéz Zenei Fesztivál második napján, amin kalapács virágokat ültettek zöld szőnyegbe, Sid Vicious feltámadt a színpadon egy nagyszerű koncert keretében, végül Neo neonfényes fellépésén rájöttünk, hosszútávon jobb a könnyűzene.

A szentendrei Performance és Nehéz Zenei Fesztivál második napján úgy döntöttünk, hogy egy nagyot sétálunk a Duna-parti városkában, mielőtt a Művészetmalom felé vennénk az irányt. Nem voltunk ezzel egyedül, szombat alkalmából rengeteg túrista látogatott ide, a főtéren és környékén mozdulni is alig lehetett. Majd hat körül mentünk be a fesztivál helyszínére, ahol kiderült, a Kvark együttes koncertje elmaradt, és az utánuk következő Digépnek kellene már zenélnie, ugyanis előrébb rakták a programokat. De a Diósgyőri Gépgyárról elnevezett együttes egyelőre csak a poroltókat és a köszörűt hangolták, majd magukra kapták a szemeteszsákokat és lecsúszott nadrágban nekiláttak a „zenélésnek”. A hitlerarcú, vöröscsillagosnyakláncos, enyhén skizoid, és látszólag rettenetesen részeg énekes, billentyűs pedig hozzálátott a globalizáció kritizálásához: „Cora, Tesco, Praktiker, mindegyikre szarni kell”. Majd megjelent egy munkásruhár performer is, aki a zenekarhoz tartozik, és miután felkapálta a színpad előtti zöld szőnyeget, kalapácsvirágokat ültetett bele.

A Digép utáni Korog koncert is elmaradt, de a helyettük beugrott banda elég jó – Erik Truffaz elborultabb témáihoz hasonlatos – jazzt játszott, de mi leléptünk a Duna-partra kajálni. Majd Lopunkra értünk vissza a Művészetmalomba. A banda énekese, Dr. Hammer Ferenc, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének 44 éves adjunktusa, frissebb volt, mint Johnny Rotten a Szigeten, és Sex Pistols feldolgozásaikat sokkal élvezhetőbben közvetítették, mint a nagynevű angol banda pár hete. Eddigre megtelt a nagyszínpad előtti malomkert és többen pogózásba kezdve élvezték a feszes punk ütemeket.

Majd átmentünk a fényárba bújtatott főtérre, ahol már a Neo kezdett. Bár újabb zenéikkel nem vagyok kibékülve, most nagyon élvezhető koncertet adtak. Leginkább a Maps for voyage album dalai csendültek fel, valamint az azóta készült számok szóltak, vegyítve egy-két szerzeménnyel a Lo-tech Man, Hi-tech World-ről. A rengeteg kivetített felirattól nagyszerű hangulat lett a téren, sokan táncba kezdtek, és örültek a populáris dallamoknak a sok csörömpölés után.

Fodor Csaba