2008. július 29. | Fodor Csaba
A nagy záporok miatt csak Palya Bea varázslatos hangját hallhattuk a Kapolcsi Bűvészeti Napok harmadik estéjén. Majd sajnos lejjebb engedtük a szintet és Zokogó Majom koncertre mentünk, annyira nem kellett volna.
Mivel tegnap kétszer is elég durván eláztunk, nehéz zenei előadásról írni, hisz a kapolcsi Pokol-Lik Korcsma védelmező nejlonfedele alatt töltöttük a délutánt és a kora estét. A záporok után, viszont akkora pára keletkezett, hogy ugyanúgy folyt rólunk a víz, mint eső után. Palya Bea katolikus templombeli koncertjét azért nem akartuk kihagyni, át is mentünk a már csak csöpörgő esőben a helyszínre, ahol hatalmas sor állt. Sajtósként azért beengedtek. Nem hittem volna, hogy egy templomban valaha is szauna hangulatom lesz, itt az volt. Bejött mindenki, aki tudott, akinek volt jegye, de olyanok is - elég sokan - akiknek nem volt. Az énekesnő egyedül érkezett – a zsíroskenyérért – de csodálatos hangjával kitöltötte a templomban rejtőző utolsó repedéseket is. Még mindig ezekben az épületekben a legszebb az akusztika.
Aztán estére visszatértünk Taliándörögdre, ahol a Trafó Bár Tangó idén is kihelyezett, Tütü névre keresztelt kocsmájában, a Zokogó Majom elnevezésű, székesfehérvári illetőségű alterzenekar próbálta meg emelni a hangulatot, de nem nagyon sikerült nekik. Már többször láttuk őket, de általában annyira részegek, hogy nem érdemes írni róluk. Most viszonylag a jobbik énjüket hozták, csak az ének ne lett volna. Pedig ötletes dolog citerával népzenésebbé varázsolni a zenét, a trombita is remekül illik bele, a szövegekkel is lehetnének, mondjuk a Quimby előzenekara, csak nem kéne annyit inni. Majd visszatérve a Baksa-hegyre, elalváshoz hallgatuk az idei Dörögdi Blues valamely előadóját.
Fodor Csaba